1866-ban a világon hatodikként indult el a lóvasút Pest utcáin. 1885-ben már 15 viszonylaton bonyolították le a forgalmat a lóvasúti hálózaton. A viszonylatokat a kocsikra tűzött zászlókkal jelölték. Az omnibusz és a lóvasút azonban egyre nehezebben tudta kielégíteni az utazási igényeket a gyorsan gyarapodó fővárosban. A fejlődésnek látszólag ellent mondott a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság előjoga a lóvasutak építésére. A társaság monopolhelyzete azonban nem vonatkozott a géperejű vontatású vasutakra. A Lindheim és Társa, a kiváló szakember, Balázs Mór, valamint a Siemens et Halske cég szakmai támogatása mellett egy közös ajánlatot tett a fővárosban villamos üzemű közúti vasút építésére. A főváros engedélyezte egy próbavonal létesítését, és 1887. szeptember végén megtartották a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztériumban az engedélyezési eljárást. A világ első közforgalmú közúti villamosvasútját alig hét évvel korábban, 1881. május 16-án adták át a forgalomnak, az akkor önálló közigazgatású, Berlin melletti Gross-Lichterfelde-ben. A nagy villamosítási időszak csak az 1890-es években indult el világhódító útjára, így túlzás nélkül állítható, hogy a budapesti villamos megvalósítása az élvonalba tartozik.
A Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti 1 km hosszú próbavonal engedélyét a minisztérium 1887. október 1-jén adta ki. A következő hónap végén, november 28-án már el is indult a forgalom. A jeles esemény egy hétfői napra esett, az első villamos délután fél háromkor indult el. A Nyugati pályaudvar elé megépítették az ideiglenes kocsiszínt is. Az 1000 mm nyomtávolságú vonalon két motor- és egy pótkocsi közlekedett. A legnagyobb menetsebességet 10 km/h-ra korlátozták, de az Andrássy utat ennél is lassabban volt szabad keresztezni. Itt állandóan egy lovas rendőr figyelte ennek betartását. Sötétedés után a vonat elején fehér, végén vörös lámpát kellett bekapcsolni.
1888-ban Balázs Mór, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens et Halske cégekkel megalakította a Budapesti Városi Vasutat (BVV). Ők helyezték üzembe 1889. július 30-án Budapest első normál nyomtávú (1435 mm) vonalát az Egyetem tér - Stáczió utca - Köztemető út útvonalon. Még ebben az évben átadták a forgalomnak a Podmaniczky utcai vonalat is. A BVV a nagykörúti próbavasutat elbontotta, és helyére itt is normál nyomtávú vonalat építettek. 1890. március elejéig a Kerepesi (Rákóczi) útig, augusztusra a nagykörúti villamos Üllői útig vezető szakaszát is átadták.
Az első világháború utolsó évében már 1072 villamos vasúti jármű közlekedett Budapesten, vagy a főváros peremterületein. Ez a járműállomány 1918-ban több mint 382 millió utast szállított. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT) a két világháború közötti időszakban számos korszerűsítést végzett, például bevezette a járművek egységes számozását. A növekvő utasforgalmi igényekhez igazodva már az első években számos elavulttá vált kocsit korszerűsítettek, majd hozzáláttak új kocsik beszerezéséhez is. A harmincas években sor került a karbantartó bázisok, kocsiszínek, forgalmi telepek fejlesztésére is, de forgalomtechnikai, hálózatfejlesztési korszerűsítések is történtek. Azonban a gazdasági válság, az ország pénzügyi helyzete, majd a második világháború sok esetben megakadályozta a nagy ívű fejlesztési elképzelések megvalósítását. Budapest ostromának idején óriási károk keletkeztek a járműállományban, a vágányhálózatban és a kiszolgáló létesítményekben is. A felsővezetékek 84%-a megsemmisült. A romos utcákon még a harcok idején, 1945. február 7-én indult el az első villamos Pesten, az Újpesti víztorony és a Forgács utca között. A városrészek között később, csak 1946. augusztus 20-tól közlekedhettek újra a villamosok a Szabadság hídon. A villamost az a kocsivezető vezette, aki 1944. november 4-én a Margit híd felrobbantásakor a Dunába zuhant szerelvény vezetője volt.
A második világháború után a fővárosi közlekedésben a széttagoltság évei következtek. A Fővárosi Villamosvasút Községi Vállat (FVKV), 1951-től Fővárosi Villamosvasút (FVV) legfontosabb feladata az új járművek beszerzése volt. Mára legendássá vált típusok születtek meg a hazai tervezőasztalokon és gyártósorokon. Az UV-k forgalomba állítása mellett (a házilagosan elkészített 3720-as kocsi sikere után) a Füzesi főműhelyben 1962-ben elkészült az első két vezetőállású csuklós villamoskocsi is. Ugyanebben az évben a 3235 és 3258-as UV kocsikból kísérleti csuklós járművet készítettek. Két évvel később elkészült az első hattengelyes csuklós villamoskocsi, újabb egy év múlva a nyolctengelyű kísérleti jármű. Még az ötvenes évek elején készített program szerint a régi favázas kocsikat acélvázasították. 1956-ban az utcai harcokban a felsővezetékek kevesebb, mint a harmada maradt épen, 109 villamos sérült meg, vagy vált teljesen használhatatlanná. A pesti utca és a közlekedés alig tíz évvel a második világháború befejezése után újra siralmas képet mutatott.
Budapest Főváros tanácsa 1968. január 1-jével, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Fővárosi Kishajózási Vállalat, valamint a Budapesti Helyi Érdekű Vasút összevonásával létrehozta a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV). Ezzel új, integrált közlekedési társaság született meg. A ’80-as ’90-es években a villamoshálózat történetében a legjelentősebb fejlesztés az 1-es villamos kiépítése és fokozatos meghosszabbítása, illetve a csehszlovák ČKD Tatra T5C5 típusú villamosok beszerzése volt 1980 és 1984 között. 2000-ben befejeződött az 1-es villamos építése, a vonal elérte a Lágymányosi hídnál (Rákóczi híd) kialakított végállomást, amely még 15 évig fennmaradt. 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos. 2006-ban forgalomba állt Budapest első alacsony padlós villamostípusa, a Siemens Combino Supra, a nagykörúti 4-es és 6-os vonalon. 2011-ben újraindult a 6-os villamos vonalán az éjszakai közlekedés. 2014-ben megkezdődött a budai fonódó villamoshálózat kiépítése és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása. Az 1-es villamos 2015-ben ért át Budára, a budai fonódó villamoshálózatot pedig 2016 januárjában adták át részlegesen, majd márciusban a Clark Ádám téri villamosalagút befejeztével teljesen. 2017 novemberében megkezdődött az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbításának előkészítése is.
forrás: bkv.hu
fotók: www.bkv.hu
|
|
|
|
|
