Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 23. vasárnap, Lenke

80 éves a Budaörsi Reptér

Újbuda   |   2017, június 21 - 11:02
Nyomtatóbarát változatSend by email

1937. június 20-án több tízezer ember volt kíváncsi az ország új, nemzetközi repülőterének avatására. Az esemény nyolcvanadik évfordulóján tartott ünnepséget a Goldtimer Alapítvány által felújított veterán repülőgépek kötelékrepülése fokozta.

A '30-as évek elején egyre nehezebben tudta kiszolgálni a megnövekedett légi forgalmat a mátyásföldi közforgalmi repülőtér és elkerülhetetlenné vált egy új létrehozása. Helyszínként eleinte felmerült a Csepel-sziget északi része, illetve Albertfalva is, végül a korszak lobbistái Budapest délnyugati területét hozták ki nyertesként. Ezek után épült meg a Budaörsi Repülőtér, a bauhaus főépületet Bierbauer Virgil tervezte a kor építészeti elvárásainak megfelelően. Funkciója a repülőtérre érkező és onnan induló utasok minél kényelmesebb kiszolgálása, elhelyezése volt. A formaságok (útlevél- és vámkezelés ) intézése gyorsan és szakszerűen zajlott. A csomagokat külön kezelték: cél volt, hogy az utasforgalom szétválasztható legyen a repülőtéren folyó egyéb tevékenységektől, a légitársasági és hatósági feladatokat ellátó irodáktól, kiszolgálóhelyiségektől.

A főépület középpontja a 14 méter belső átmérőjű, kör alakú, tizenkét oszlopon nyugvó várócsarnok. A földszint közepén kapott helyet a vámraktár, valamint a vámvizsgáló és útlevél-ellenőrző részleg. A bejáratnál leadott csomagok csúszdán jutottak az egy szinttel lejjebb lévő, és a repülőgépekhez induló targoncákhoz, kézikocsikhoz.

Az első emelet nagyrésze az utasoké volt, ahova az út felől íves kocsifeljárón, a repülőgépek felől lépcsőn jutottak. A csarnok pultjai mögött kaptak helyet a légitársaságok és idegenforgalmi hivatalok irodái, valamint egy bank. A forgalmi előterére nyílt a tranzitutasok étterme, a konyha és a söntés a közeli nyilvános éttermet is kiszolgálta. A tágas csarnok második emeleti mellvédjét Marsovszky Elemérné a repülés szépségét bemutató fotófrízei díszítették 44 méter hosszan; ezeket azóta szétdarabolták. Pekár István festőművész két térképet festett a váróterem falára. Az utazók az üvegezett váróteremből, jó idő esetén nyitott teraszról nézhették a kinti munkálatokat.

A repülőtérhez tárolására, karbantartására szolgáló épületek is tartoztak. A hangár 1936 novembere és 1937 májusa között épült fel, A több mint 140 méter hosszú, 41 méter széles és nyolc méter magas, 5700 négyzetméteres létesítmény akkoriban Európa legnagyobb repülőgép-tárolója volt. A beruházás költsége 340 ezer pengő volt, kivitelezői a Ganz és Társa, valamint a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak voltak.

A II. világháború hamarosan véget vetett a reptér légikikötő jellegének: főleg vöröskeresztes szállítmányok, illetve a fronton harcoló katonák postája indult innen. Sokak szerint ennek is köszönhető, hogy a budaörsi repteret nem támadták a szövetségesek és így átvészelhette a háborút.

A reptér a 20. század második felében főként mezőgazdasági és katonai igényeket szolgált ki, de használták a mentők és a rendőrség is. 1990 óta többnyire polgári és sport célokat lát el. Az épületet 2005 áprilisában nyilvánította műemlékké a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

A Budaörsi Repülőtér avatásának 80 éves évfordulóját a Goldtimer Alapítvány által, az elmúlt évtizedekben felújított veterán repülők kötelékrepülése fokozta. Levegőbe emelkedett a - világon egyedülálló módon - még repülésre képes, felújított, 1949-ben épült utasszállító, a LI-2-es, amelynek fedélzetéről az Újbuda Televízió stábja is forgathatott.

Zsák Ferenc / Dabis Balázs Silvius

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

A kamaraerdei nyári táborban járt a miniszter  

Idén is ellátogatott Kamaraerdőre a nyári napközis táborba Simicskó István honvédelmi miniszter. A látogatás idején az állami fenntartású újbudai általános iskolák diákjai vakációztak az ifjúsági park területén.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.