Parányi algáktól a halakig, illetve a parton élő emlősökig egyaránt bemutatták a Duna élővilágát az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet nyílt napján. A rendezvényen akváriumok, mikroszkópos bemutatók, ismeretterjesztő játékok, preparátumok és filmek is várták a látogatókat.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont 2012-ben jött létre három intézet összeolvasztásával. A központhoz tartozik a Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet, a tavakkal foglalkozó Balatoni Limnológiai Intézet, valamint a Duna-kutató Intézet. A főigazgató, Báldi András elmondta, a kutatóközpont fő feladata a biológiai sokféleség magas színvonalú kutatása, a szárazföldi és vízi élővilág megismerése, megismertetése. A központ otthont ad különböző tudományágak kutatásainak, közülük is elsősorban az ökológiának, a botanikának és a hidrobiológiának, de több vizsgálat kapcsolódik a mező- és erdőgazdálkodás biodiverzitásra kifejtett hatásához, a hagyományos ökológiai tudáshoz, vagy tudományközi kutatásokhoz is. Bálid András hozzátette: fontos a tudomány valamint a társadalom közötti híd építése is, ezért is vesznek részt Európai Uniós és globális szakpolitikák kidolgozásában.
A Duna-kutató fő feladata a Duna vízminőségének folyamatos vizsgálata. Az 1957-ben alakult intézet több mint 50 éve kutatja Magyarország fő folyójának vizét. Ács Éva tudományos tanácsadó elmondta, a Duna vízminősége sokat javult az elmúlt évtizedekben és jelenleg jónak mondható. - Az ipari- és mezőgazdasági termelés visszaesésével csökkent a Duna szennyezése, és a dunai szennyvíztisztító program is szinte a folyó teljes hosszát érinti. Ezáltal jóval kevesebb tisztítatlan szennyvíz ömlik a Dunába – sorolta a pozitív változás okait a biológus.
A vízminőség javulásának egyértelmű jele és egyedülálló eredménye, hogy a Duna budapesti szakaszán 3 éve ismét megjelent az évtizedekig nem látott Dunavirág. Kriska György, a restaurációs és állatökológiai osztály vezetője szerint a Tiszavirághoz hasonló, de csak a Dunára jellemző védett kérészfaj megjelenése egyszerre példa a természetvédelem sikerére, és a kényes ökológiai egyensúly fenntartásának kihívásaira. - A víz alatt egy év alatt kifejlődő lárva a vízfelszínre úszva kibontja szárnyait és megkezdi tömeges rajzását, ami szabad szemmel „hóviharként” érzékelhető. A kivilágított utak és hidak azonban, ökológiai csapdaként működve, több millió rovar vesztét okozzák - mondta.
A javuló ökológiai eredmények ellenére akadnak problémák is. Ezek közé sorolható egy a - Duna legtermészetesebb szakaszának élővilágából - a Gemenci erdőből származó békánál tapasztalható deformitás, hogy az állat mellső lábain összenőttek az ujjak. A kétéltű vélhetően szennyezés, hőmérséklet-változás vagy vízhiány miatt fejlődött rendellenesen. - A tiszta vizet és egészséges szárazföldet igénylő kétéltűek legjobb indikátorai a környezetszennyezésnek, a békák ugyanis nagy baj esetén rögtön sérülnek vagy elpusztulnak – magyarázta Puky Miklós tudományos főmunkatárs. Szerinte az összenőtt, csökevényes békaujj nem csupán figyelmeztető jel, az állat ezzel a fogyatékossággal képtelen szaporodni, mivel ujjaival nem tudja megtartani a nőstényt.
Mivel a Kutatóközpont a legnagyobb ökológiai intézmény Magyarországon, a nemzet tanácsadójaként tevékenykedik a biodiverzitást és az élővilágot érintő kérdésekben, és támogatja a magyar ökológia fejlődését. Nevéhez fűződik a Magyar Ökológia Blog létrehozása is.
T.D. - ÚjbudaTV
|
|
|
