Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 25. vasárnap, Vilmos

Évről évre nő a házasodási kedv

Újbuda   |   2017, február 16 - 14:23
Nyomtatóbarát változatSend by email

A huszonévesek házasságkötése volt a témája a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) Ásó, kapa nagy kaland!? című Valentin napi beszélgető estjének. A program vendégei olyan fiatal házaspárok voltak, akik a karrierjük építése mellett fontosnak tartják a családalapítást is, és úgy gondolják, hogy „a házasság egy életre szóló hatalmas kaland, amibe érdemes minél előbb belevágni.”

Az estet szervező Király Nóra alpolgármester szerint fontos, hogy a fiatalok ne ijedjenek meg a házasság intézményétől, hanem merjék kimondani a boldogító igent. A rendezvényre ellátogatott Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára is, és ismertette legújabb felméréseket. Elmondta, hogy leggyakrabban az Észak-Kelet Magyarországi régióban jellemző a házasságkötés, amelyhez az átlagéletkor nőknél 30, férfiaknál 34 év a frigyre lépéskor.

Húsz éve nem házasodtak annyian, mint tavaly

A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint 2016 november végéig összesen 48920 házasságot kötöttek Magyarországon. Az első tizenegy hónapban anyakönyvezett házasságkötés számottevően, 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Augusztust kivéve mindegyik hónapban többen léptek frigyre, mint az előző év azonos időszakában.

Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott: az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente, ám ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, amikor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé. Azóta évről évre emelkedett a házasságkötések száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2016. január-november között 48 920 házasságot kötöttek. Ez a szám a decemberi adatok nélkül is több volt, mint ahányan 2015-ben házasságra léptek, és a számokból úgy tűnik, hogy az elmúlt húsz évet tekintve 2016-ban házasodtak a legtöbben.

A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75–80% között mozgott. Válásra 2015-ben 20 315 alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott.

A társadalomban az élettársi kapcsolat megítélése, elfogadottsága sokat változott az elmúlt években. Az élettársi kapcsolatokról nincs rendszeres évenkénti statisztika, mivel jogi értelemben nem tekinthető hivatalos családi állapotnak, és részletes elemzésükre is csak a népszámlálások alapján nyílik lehetőség. Az elmúlt évtizedekben a hagyományos családtípus veszített súlyából, ugyanakkor egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok.

A 2011-es népszámlálási adatok azt mutatták, hogy a házaspárok 52,3%-ának volt azonos iskolai végzettsége, az élettársi kapcsolatok esetén pedig 49,1% volt ez az arány.

Újbuda

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

De mi is az a Szikla?  

Több mint hetvenéves, de a kevés beavatotton kívül senki sem tud Magyarország egyik legrejtélyesebb létesítményéről, a gellérthegyi Sziklaközpontról. A több emeletes bunkerból és külön épületből álló objektumból ellenőrizték hazánk légifolyosóit, sokáig szigorú katonai felügyelet mellett és furcsa munkakörülmények közt - írja az Origo.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.