A Sas-hegy kivételes mikroklímájának hála Újbudának enyhe, egyes budapesti kerületeknél kevésbé esős az éghajlata. A Sváb-hegy és a Budaörsi-kopárok öleléséből adódóan az északnyugatról érkező csapadékfelhők ugyanis gyakran elkerülik Újbudát. A zivatarok is ritkábban csapnak le a Sas-hegyre, ha a záporfelhő széle mégis eléri a dombot, az számos esetben megreked, és Sasad szárazon marad. A Budaörs felől nyíló, Móricz Zsigmond körtérre kanyarodó csatornán északról érkező felhők viszont már képesek némi esőt csepegtetni, elsősorban a kerület Dunához közelebb eső részein. Az Újbudán tapasztalható friss levegő szintén ennek a folyosónak köszönhető. Az üde légmozgás irányát a Törökbálinti, Hegyalja és Villányi út határozza meg. A domborzati viszonyoknak hála így az erdősebb és magasabban fekvő területeken (Gellért-hegy, Sas-hegy, Kamaraerdő, Duna-parti részek) a hőmérséklet néhány fokkal enyhébb a lakóépületekkel, ipari épületekkel, irodaházakkal, bevásárlóközpontokkal és forgalmas utakkal, szabdalt területekkel szemben.
A kerület éghajlatát a domborzati adottságok mellett a Sas-hegy dolomitos kőzete is kedvezően befolyásolja. Ennek számlájára írható, hogy a hegy északi és déli oldalán az elmúlt félmillió év során éghajlattól függetlenül – félsivatagi, mediterrán, magashegységi – különleges, ritka és védett fajok telepedtek meg. Ezt a jelenséget a Sas-hegy kelet-nyugat irányú fekvése is támogatta, a hegy déli, illetve északi oldala közt ugyanis akár 15–20°C hőmérsékletkülönbség is előfordulhat.
Az Újbuda-közeli domborzat és a Budapestet északnyugat felől határoló Budai-hegység a főváros éghajlatának egészére hatást gyakorol. A hegyek, dombok aljában húzódó völgyekre a napszaktól függően változó irányú hegyi-völgyi szél, a lejtőkön kialakuló fagyzugok, a (napos, árnyékos) lejtők különböző mértékű felmelegedése jellemző. A külső területekről érkező friss levegő mérsékli a légszennyezettséget, amely a szélfolyosók miatt benyomul a városba, ezt követően a melegebb városi levegő felfele áramlik, és kisöpri a füstködöt, valamint a káros gázokat. A légcsatornákat a völgyekben található és a városok széleivel összeköttetésben lévő nagyobb utak, illetve a folyó medre alkotják. Ha ezen folyosókra nagyobb ingatlanokat építenek, illetve az agglomerációs községek túlzottan sűrűvé válnak, a szmogos városi levegő megreked, kedvezőtlen hatást gyakorolva a lakosok egészségére.
Magyarország egészének időjárása a mérsékelt övi fekvés miatt változékony. A térségre ugyanis a kiegyenlített és szélsőséges, csapadékos óceáni, illetve szárazabb kontinentális, valamint a mediterrán éghajlat egyaránt hatással van. Így az ország különböző részein az időjárási viszonyok azonos időben lényegesen eltérhetnek egymástól. A meteorológiai jelentésekből is gyakran kiderül, hogy míg északnyugaton borongós és hűvös az idő, addig délkeleten süt a nap. A nagyvárosokban mindez kicsit másképp alakul a környezet beépítettségéből adódóan.
| A Földet vékony gázréteg veszi körül, amelyet légkörnek nevezünk. Ennek pillanatnyi állapota alakítja időjárásunkat. Az időjárási körülményeket a szél, a légnyomás, a felhőzet és a csapadék is befolyásolja. |
T.K.
