Újbuda méreteit, lakosságát és gazdaságát tekintve az ország ötödik legnagyobb települése, ennek megfelelően erősen heterogén a lakossága, környezete, infrastruktúrája és gazdasági szerkezete. Elengedhetetlen, hogy használható, előremutató és fenntartható programja legyen a meglévő értékei fejlesztésére, mindamellett, hogy a város vezetésének törvényi kötelezettsége is a ciklust átfogó gazdasági program vagy irányelv kidolgozása. Ugyanakkor nem mindegy, hogy mindezt komolyan veszik, vagy csak eleget tesznek a kötelezettségnek.
Az önkormányzat egy független szakértőt kért fel a kerület sajátosságainak felmérésére azért, hogy kialakíthassa Gazdasági Programját. A megbízott cég reprezentatív lakossági kutatásra alapuló anyagot állított össze. A koncepciót a legutóbbi testületi ülésen a képviselők többségének szavazatával elfogadták.
Az önkormányzatok jelentősége, szerepe átalakulóban van: a hagyományos közszolgáltatási szerepkör szűkül, az intézményfenntartás – különösen az oktatás és az egészségügy területén – nagyrészt központi feladattá vált. A kötelező feladatok körének szűkülése, a feladatfinanszírozás bevezetése, a járások létrehozása mind abba az irányba mutat, hogy a 2014–2019-es ciklusban a klasszikus önkormányzati feladatok mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a település-, gazdaság- és közösségfejlesztési kérdések. Az önkormányzatok a helyi fejlődés motorjaként, nem pedig szükséges állami kontollként lehetnek sikeresek – írta a program bevezetőjében a kutatási anyag gazdája, a Responsum Kft.
Újbuda területe 33,5 négyzetkilométer, lakosságszámát tekintve Budapest legnagyobb kerülete. A ‘60-as és ‘70-es években tapasztalt jelentős lakosságszám-növekedés a kelenföldi, a Fehérvári úti és az őrmezői lakótelepek megépülésének köszönhető – a ‘80-as esztendőkben azonban az utolsó kelenföldi és őrmezői, valamint az új gazdagréti építkezések ellenére is némileg csökkent a lakosságszám. A ‘90-es évek gyors lakosságfogyása után – amikor az agglomerációba történő kiköltözés következményeként 30 ezer fővel csökkent a kerület lakossága – előbb mérséklődött, majd megállt a folyamat, és a kerület ismét a legvonzóbbá vált az új otthont keresők körében.
A hosszú távú Gazdasági Programnak nemcsak a kerület vonzerejét kell támogatnia, hanem a versenyképesség javításával, az egyes területeken az önkormányzati hozzáadott érték növelésével a városrész gazdasági erejét is növelnie kell.
Újbuda, Budapest részeként, szinte teljes egészében mutatja az európai városi modelleket. Mint ilyen, gyorsan változó gazdasági környezettel szembesül és hasonló problémákkal néz szembe, mint a nyugati települések. Küzd a válság után jelentősen átalakult munkaerőpiaccal, az információtechnológiai robbanás pedig új kihívások elé állítja. Egyes iparágak elavulttá válnak, munkahelyek szűnnek meg, ugyanakkor a gazdaságban új növekedési területek jelentkeznek.
A Gazdasági Program elkészítésekor az önkormányzat a kutatócéggel közösen arra kereste a választ, miként reagáljon Újbuda a kihívásokra, mely területeken szükséges várakozni és a jelenlegi szolgáltatásokat fenntartani, illetve mely területek igényelnek kisebb vagy erősebb beavatkozást.
Címszavakban:
Partnerségben Újbuda fejlődéséért
A helyi közösségek erősítésével az önkormányzat célja az, hogy 2020-ra minden negyedik újbudai aktív részesévé váljon a kerület civil életének, továbbá megduplázódjon az önkéntes munkában részt vállalók száma. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásokkal folytatott együttműködéssel lehetőség szerint az innovatív cégek számát növelné egy tudásalapú innovációs klaszter létrejöttéhez. Ehhez kapcsolódva Újbuda összes felsőfokú oktatási intézményének részvételével olyan fórumot kíván kialakítani, amely aktívan előmozdítja a gazdasági élet fejlődését, illetve a kerületben elérhető szolgáltatások folyamatos bővülését.
A gondoskodó kerület
Ebben az alágban az önkormányzat leghangsúlyosabb feladatának azt tekinti, hogy itt legyen a legalacsonyabb az 50 év felettiek körében a munkanélküliség. Ennek a gazdasági hozadéka egyértelmű. Ugyancsak célkitűzés, hogy Újbuda a lehető legnagyobb mértékben támogassa a családalapítást, jó példát mutatva a helyi vállalkozások, különösen a nagy foglalkoztatók számára. A kerület vállalja, hogy 2020-ra az önkormányzat létszámkeretének legalább 10 százalékánál lehetővé teszi a rugalmas munkavégzést. Ezzel egy időben a kerület szeretné elérni, hogy a fiatalkorúak körében is a legalacsonyabb legyen a munkanélküliség.
Kulturális városközpont
Az egyik legfontosabb és legnagyobb figyelemmel követett gazdasági terület, amely erősen hozzájárulhat a városrész pénzügyi bevételeihez. A történelmi kulturális övezetnek egyedi karaktert biztosít a városvezetés, amely így valódi közösségi térré válhat, a tömegvonzásával kereskedelmi mágnest képezve. A „tér” kialakítása során biztosítani kell a kulturális és a szórakoztató funkciók, valamint a szolgáltatások egyensúlyát, egymás mellett élését – ebben főszerepet kell vállalnia az önkormányzatnak.
Rendezett, hívogató városi közösségi terek
2020-ra a kerület minden lakójának hozzá kell férnie az önkormányzati zöld területekhez. A cél, hogy a parkok, zöld felületek, játszóterek tisztaságának és általános állapotának megítélése minden városrészben javuljon. Ezzel párhuzamosan meg kell oldani, hogy a lakókat leginkább zavaró minőségi problémák elháruljanak. Mindez az út- és járdafelújításra fordítható költségvetési források 2015-től történő fokozatos növelésével jár.
Minőségi közszolgáltatások mindenkinek
Az infokommunikációs technológia fejlődésének kihasználásával az ügyintézési csatornák bővítésére fókuszál az önkormányzat az elérhetőség növelése, illetve a zöldhivatal teljes körű megvalósítása mellett. Cél, hogy 2020-ra a lakossági ügytípusok 50 százaléka elérhető legyen elektronikusan is, az elérés eszközétől függetlenül. Ehhez kapcsolódva el kell érni, hogy egy mutatószámokon és a mérést támogató folyamatok bevezetésén alapuló közszolgáltatási teljesítménymérés jöhessen létre, és az elégedettség az igénybe vevők körében meghaladja a 70 százalékot.
|
Ellenzéki hozzászólások a Gazdasági Programhoz – elhangzásuk sorrendjében: Görög András (MSZP): Bár az anyag címe az, hogy Gazdasági Program, ő pont a gazdasági számításokat, előjelzéseket hiányolja. Szerinte az előterjesztés csak arra jó, hogy kipipálják a törvényi feladatot. Hozzátette, elég lett volna ennyi: „Gazdasági Program: a következő években jól fogunk gazdálkodni” – ez nem került volna ilyen sok pénzbe. Szabó György (Jobbik): Kevés olyan fejezetet talált a dokumentumban, ami számára hasznos lett volna, ő is a gazdasági részt hiányolta leginkább. Szerinte a Gazdasági Program egy kísérlet, amely leginkább az ellenzéknek okoz majd örömteli napokat, „mert lesz mire hivatkozni”. Molnár Gyula (MSZP): Úgy véli, a kerület számára lényegesen fontosabbak a különböző fejlesztési koncepciók, ennek ellenére helyesli, hogy elkészült a Gazdasági Program. A frakcióvezető hozzátette: kívülről nézve nagyon esetleges volt a kerület előző öt esztendeje. Ha szembejött egy probléma, azt lecsapták, haladtak valamerre, de nem volt meg a zsinórmérték. Ez az anyag bizonyos szempontból alkalmas arra, hogy zsinórmértéket adjon a fejlesztések tekintetében. Ezért szerinte érdemes lenne a programot „alaposan forgatni” a következő években. Molnár Gyula megjegyezte, két dologgal azonban egyáltalán nem foglalkoznak benne: éppen a két zászlóshajójukkal, az óvodabővítéssel és a gyermek-egészségügyi centrummal. Hintsch György (MSZP): Kijelentette, a polgármester szavaival szemben a tanulmány nem újszerű, hiszen nagyban épít a korábbi évek tanulmányira, koncepcióira. Megjegyezte, nem lehet elhallgatni, hogy vannak pozitív dolgok is a programban, mint például a Duna-part fejlesztése, vagy a KVK-kal, illetve az egyetemekkel való együttműködés folytatása. Gajárszki Áron (LMP): Véleménye szerint nem megengedhető hibák vannak az anyagban, és ő nem szeretne egy olyan Újbudán lakni, amelynek ez a Gazdasági Programja. Bács Márton (DK): A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit nem látja az anyagban. Lát benne viszont sok olyan dolgot, ami szerinte meghaladja az önkormányzat kompetenciáját. Ide sorolta a civil lakosság aktivitásának növelését, valamint a vállalkozások betelepítését a kerületbe. A képviselő hozzátette, vannak jó irányok is benne, például az, hogy a Kulturális Városközpontot, a Duna-partot, illetve a barnamezős területeket tovább kívánják fejleszteni. |
H.Gy.
|
|
