„Atlantisz a múlt, nem tudunk róla semmit”
Csordás Zoltán képzőművész alapvetően sorozatokban gondolkodik már jó ideje. Rendkívül inspirálóak számára azok az apró, képről képre látható változások, amelyek egy témát alaposan és sokféle megközelítésben mutatnak be. A képzőművész legújabb művei Atlantisz legendás szigetét járják körül, amelyről Platón is úgy tartotta, hogy természeti katasztrófa következtében süllyedt el. A képeken vulkánok, hosszúkás görög stadionok, képzeletbeli tervrajzok, lépcsősorok láthatóak.
Csordás a festészet és a grafika határmezsgyéjén mozgó monotípiái fiktív módon mutatják be Atlantisz hatalmas királyságának elképzelt jövőjét, terveit. – Atlantisz a múlt, nem tudunk róla semmit a nevén és egy-két dolgon kívül – mondta lapunknak a művész. – Atlantisz jövőjéről pedig még kevesebbet tudunk, nagy kérdés, hogy létezik-e egyáltalán. Alapvetően a kultúra is valami ilyesmivel foglalkozik: a megörökölt múltat aktualizálja. Az Atlantisz jövője sorozatom tekinthető egyfajta felhívásnak is – tette hozzá Csordás Zoltán –, amelyben a művek a folytonosságot hangsúlyozzák és felhívják a figyelmet azokra a letűnt időkre, amelyek „újragondolva” a jövő számára tovább örökíthetőek.
Csordás a festészet és a grafika határmezsgyéjén mozgó monotípiái fiktív módon mutatják be Atlantisz hatalmas királyságának elképzelt jövőjét, terveit. – Atlantisz a múlt, nem tudunk róla semmit a nevén és egy-két dolgon kívül – mondta lapunknak a művész. – Atlantisz jövőjéről pedig még kevesebbet tudunk, nagy kérdés, hogy létezik-e egyáltalán. Alapvetően a kultúra is valami ilyesmivel foglalkozik: a megörökölt múltat aktualizálja. Az Atlantisz jövője sorozatom tekinthető egyfajta felhívásnak is – tette hozzá Csordás Zoltán –, amelyben a művek a folytonosságot hangsúlyozzák és felhívják a figyelmet azokra a letűnt időkre, amelyek „újragondolva” a jövő számára tovább örökíthetőek.
(K. G.)






