Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 1. szerda, Fülöp, Jakab A munka ünnepe

60+ Program

Tavaszköszöntő, társadalmi, szerelemünnep-nap

Május 1-én, a munka ünnepe, melyet hazánkban 1946 óta a nemzeti ünnepek között tartanak számon. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, melynek eredete oda vezethető vissza, hogy 1886. május 1-jén a chichagói szakszervezetek sztrájkba kezdtek a 8 órás munkaidő kivívásáért. 

A magyar népviselet napja...

Nálunk már szinte mindennek van ünnepnapja, így 2015 óta egy magánkezdeményezés következtében a magyar népviselet napját is megtartjuk április 25-én. Szép dolog ez, hiszen felhívja a figyelmet a magyar kultúrához kapcsolódó közös értékeinkre, a népviseletek sokszínűségére és szépségére. Lehetőség e csodálatos nemzeti örökség népszerűsítésére, tovább örökítésére.

Az ünnep jelentősége és hagyománya

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.

Véget ér a Szent Három Nap

Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, melynek középső napja Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. A katolikus vallás szerint ezen a napon nincs a templomokban miseáldozat. A korábbi évszázadokban ezen a napon misztériumjátékokat mutattak be, melyen töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek voltak. Ezeket a 18. század közepére általában betiltották. Napjainkban ezen a napon felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, bemutatják a passiót, Jézus szenvedésének történetét és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

A húsvéti szokások, hagyományok (I. rész)  

Az eredeti zsidó ünnepen az Ószövetség szerint egy hétig csak kovásztalan kenyeret ehettek, tilalom vonatkozott a kovászra. A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve Húsvétig nem fogyasztottak húst. A zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére Isten elrendelte az ünnepet, amikor az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni és akkor lehetett elfogyasztani.

Harmóniában térrel és idővel

Már feltartóztathatatlanul közelít a tavasz. Hivatalosan is elkezdődik a meteorológiai tavasz, melynek jeleit a bőrünkön is érezzük. Március ősi magyar neve: Kikelet hava, a népi kalendárium szerint: Böjtmás hava.

Oldalak