Az ünnep jelentősége és hagyománya
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.
hagyományok
Véget ér a Szent Három Nap
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, melynek középső napja Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. A katolikus vallás szerint ezen a napon nincs a templomokban miseáldozat. A korábbi évszázadokban ezen a napon misztériumjátékokat mutattak be, melyen töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek voltak. Ezeket a 18. század közepére általában betiltották. Napjainkban ezen a napon felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, bemutatják a passiót, Jézus szenvedésének történetét és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
A húsvéti szokások, hagyományok (I. rész)
Az eredeti zsidó ünnepen az Ószövetség szerint egy hétig csak kovásztalan kenyeret ehettek, tilalom vonatkozott a kovászra. A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve Húsvétig nem fogyasztottak húst. A zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére Isten elrendelte az ünnepet, amikor az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni és akkor lehetett elfogyasztani.
Júliusi néphagyományok
Július hava a nevét a naptárreformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. A nyár legmelegebb hónapja, sokszor a szélsőséges időjárás jellemzi. A székely naptár szerint Áldás havának is hívják, mert ekkor zajlanak a legnagyobb betakarítási munkák, az aratás, cséplés, gyümölcs- és zöldség betakarítás. Azt remélték, hogy a fáradtságos tavaszi munkák után bőséges lesz a termés, a veríték meghozza gyümölcsét. Péter-Pálra szőkül (érik be) a búza, akkor kezdődhetett az aratás.
Húsvéti hagyományok a Fonóban
Tojásdíszítés, kézműves foglalkozások, néptánc és népdal előadások, valamint élő nyuszik várták az újbudaiakat a Fonó Budai Zeneház húsvéti ünnepségén.
Még tart a farsang
A farsang minden esztendőben a vidámság, a mulatozás, a felvonulások és a jelmezbálok ideje, ezzel az ünneppel űzzük el a hosszú telet. A karneválok szezonjában annak jártunk utána, honnan ered a mulatozási kedv, miért öltünk fel ilyenkor jelmezt és álarcot.Idén a farsang utolsó napja, azaz húshagyó kedd február 17-re esik.