ünnep

Pünkösd ma a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, a Húsvétot követő ötvenedik nap, az egyház születésnapja. Jézus Krisztus föltámadása után negyven nappal tanítványainak szeme láttára az Olajfák hegyéről fölment a mennybe az Atyához. Az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ez a nap az Áldozócsütörtök, mely a hívek egyszeri áldozásának, s a gyermekek elsőáldozásának is a napja. Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe.

A tojás a termékenység, az újjászületés és húsvét érkezésének a legősibb jelképe.

Közeleg a Húsvét, a locsolóknak festett tojást illik adni.

Sokáig a mai német himnusz csendült fel hazánkban is, mivel a magyar király és a Habsburg császár ugyanaz a személy volt. Joseph Haydn 1797-ben zenésítette meg a „Gott erhalte Franz den Kaiser”, azaz „Isten, óvd Ferenc császárt” szövegű verset.

Míg a nyugati keresztény vallás szerint Vízkereszttel lezáródik a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a Farsang, addig január 6-án és 7-én világszerte több ortodox keresztény egyház a karácsony kezdetét ünnepli. Nekik a szenteste csak a január 6-án jön el, az újesztendő pedig január 14-én kezdődik. Január 13. az ortodox világ szilvesztere. Ugyanis a nyugati és keleti katolikusok más naptárt használnak, és más időben tartják ugyanazokat az ünnepeket. Az eltérés vélhetőleg a Julián-naptár elterjedésének köszönhető. A karácsony azonban ezekben a vallásokban is kiemelkedő jelentőségű.

A karácsonyi ünnepre való felkészülés idején, adventkor születnek a tervek a fejünkben: mit ajándékozzunk, mi kerüljön a fenyőfára?

Ha a Szentföldön Jeruzsálemben járnak, ne mulasszák el megtekinteni a késő - román stílusú Szent Anna templomot! Ez egy gyönyörű templom, az 1130-as években épült, egy bizánci templom helyén. A hagyomány szerint itt született az alagsori barlangban Szűz Mária, Jézus anyja. Az egyik legnagyobb katolikus ünnep minden év szeptember 8-a, Kisboldogasszony napja, mikor őrá emlékezünk.