Mit jelent, hogy magyar építészeti alkotások jutottak tovább a RIBA pályázatán?
A világ legjobb húsz épülete közé bekerülni nagy szó. Ez egy rangos nemzetközi verseny, nagyon erős a mezőny. Jómagam nem emlékszem rá, hogy lett volna korábban magyar nominált a RIBA díjára, most pedig rögtön két hazai építménynek is szoríthatunk, hiszen a Közép-Európai Egyetem (CEU) épülete is bekerült az első húszba. Nemcsak felvételek alapján döntöttek, hanem komoly szakmai zsűri érkezett, amely végiglátogatta a helyszíneket, és minket, tervezőket is részletesen kifaggatott a megoldásainkról, a tervezés folyamatáról.
Hogyan tekint vissza erre az óriási tervezői feladatra?
2004-ben nyertük meg a pályázatot, amelynek köszönhetően bekerültünk a tervezői körbe. Hálózatot hoztunk létre, amelybe bevettük a pályázaton második és harmadik díjat megszerző irodákat, illetve további műhelyek kiváló építészeit is, és együtt dolgoztunk a nagy mérnökirodákkal. Így jött létre – szigorú fegyelem mellett – az a kreatív együttműködési rendszer, amely megalkotta a 4-es metró tíz állomását. Komoly kihívás volt számunkra a pályázat célja: tegyük vonzóvá a közösségi közlekedés helyszíneit, hogy minél többen válasszák az autó helyett a metrót, és szívesen utazzanak rajta. Számos pozitív visszajelzést kapunk olyanoktól is, akik minden nap használják a 4-es metrót, mi pedig annak is örülünk, hogy építészeti szempontból világszínvonalú megoldásokat tudtunk létrehozni.
Amit mi, utasok nagyon szeretünk a 4-es metró megállóiban, az a hatalmas térélmény. Hogyan alakult ez ki a tervezés fázisában? Mi volt a koncepció?
A nagy terek kialakítása egy építési technológiai folyamat eredménye. A mérnök kollégák még az építészek megjelenése előtt döntöttek erről, mert ez a megoldás biztonságos építési munkálatokat tett lehetővé. Az építőművészek ennek csak örültek, hiszen soha nem látott tereket lehetett így létrehozni. Az utasok változatos tereken át haladnak lefelé az aluljáróból a metróba: változnak a formák, a színek, a fények, ami hozzájárul mindennapos élményeikhez. A részletek finomságára is ügyeltünk. A művészi felületek, például az Újbuda Központ állomás peronján is látható üvegtextil alkotások, a látszóbeton nyers, őszinte világát ellensúlyozzák. Sokan éppen ezért az őszinteségéért szeretik a látszóbetont alkalmazni, mert megmutatja az építmény tartószerkezetét, felépítését, így ilyen hatalmas méreteknél igazán látványos hatást tud kelteni.
A Palatium Stúdió alapvetően városfejlesztéssel, műemlékvédelemmel foglalkozik. Újbudán a metrón kívül máshol is látni a kezük nyomát.
Egyik ars poeticánk, hogy a város köztereit visszaadjuk az embereknek, visszaszorítsuk a gépjárműforgalmat. Ez hosszú folyamat, látványos eredményeket a pesti oldalon értünk el, a Kálvin téren vagy a Károly körút rendbetételével. Itt, Újbudán a Móricz Zsigmond körtéren és a Kosztolányi Dezső téren is dolgoztunk még az ezredforduló utáni években a metróépítés kapcsán. Amire külön büszkék vagyunk, az a kelenföldi végállomás aluljárórendszere. Itt az eredeti tervek alapján nem lett volna közvetlen kapcsolat a vasút és a metró között, de sokat harcoltunk azért, hogy kényelmessé tegyük az ingázók számára az átszállást, és ezzel létrehoztuk Magyarország egyik legkorszerűbb közlekedési csomópontját. Persze ezt is lehet és kell is továbbépíteni, hiszen a felszínen az állomásépület nagyon leromlott állapotú, és Őrmező felé további fejlesztésekre lesz szükség. Szerencsére mindezekre adott a lehetőség. Örülünk annak, hogy Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő régiójában dolgozhatunk, és hogy munkáinkat nemcsak az itt élők értékelik pozitívan, hanem a nemzetközi szakmai közönség is.
(D. B. S.)