A rendelet az önkormányzat bevételét 284 milliárd 97 millió 500 ezer forintban, kiadásait 408 milliárd 550 millió 332 ezer forintban állapítja meg. Eszerint a fővárosi önkormányzat a bevételek és kiadások között keletkező 124 milliárd 452 millió 832 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével, hitelből, belföldi értékpapírok és bankbetétek bevételeiből finanszírozza. Ugyanakkor több mint 6 milliárd forintot hiteltörlesztésre, és csaknem 360 millió forintot további belföldi finanszírozás kiadásaira kell fordítani.
Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy az új városvezetés első költségvetésének kiindulópontja a zöld és szabad Budapest programjára épül. A büdzsé fókuszában az ember, a város lakója áll, ezért - mint fogalmazott - azt "joggal hívhatjuk (...) az esélyteremtés költségvetésének". Ez a büdzsé egy gyarapodó, gondoskodó-szociális, zöld- és klímatudatos város részvételre épülő költségvetése - jelentette ki a főpolgármester, aki hangsúlyozta: a cél világos és egyértelmű: a budapestiek hosszabban, egészségesebben és jobb minőségben élhessenek a városban. Szólt arról is, hogy a büdzsé ugyanakkor még erősen a múlt öröksége által terhelt. A korábbi városvezetés feszítettnek nevezte a költségvetéseit. Ez volt a büdzsé eposzi jelzője, amely kifejező volt, arról azonban elfelejtettek beszélni, hogy ki feszíti azt - mondta a főpolgármester. Kijelentette: a kormány az, amely évről-évre egyre jobban feszíti Budapest pénzügyeit. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "a kormány évről-évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához." Kiemelte azt is, hogy a költségvetés megteremti annak a lehetőségét, hogy a Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó színházakat, valamint a margitszigeti Szabad-tér színpadot állami befolyástól mentes, tisztán önkormányzati finanszírozásba vegyék. Továbbá meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy a független társulatok számára is biztosítsák a szabad alkotás feltételeit - mondta a főpolgármester.
A főpolgármester álságosnak és méltatlannak nevezte az az ultimátumot, amit a színházak finanszírozása kapcsán "a kormány, a fővárosi Fidesszel az oldalán megfogalmazott".
A Lánchíd felújítása még az idén elkezdődhet, a 3-as metró felújítása részeként akadálymentesítik majd az aluljárókat, környezetbarát trolihálózat fejlesztésébe kezdenek még az idén, valamint egy forgalomcsillapító tervek hajtanak majd végre.
Mint az elfogadott javaslatban olvasható, a 2020. évi költségvetés megteremti a pénzügyi feltételeit annak, hogy az álláskeresők ingyenesen használhassák a közösségi közlekedést és a fővárosi fenntartású intézményeknél és a fővárosi cégeknél bevezessék az úgynevezett Budapest-pótlékot. Ezzel az újfajta szemléletű juttatási rendszerrel ismerik el azt, ha valaki évek, évtizedek óta a fővárosiakat szolgálja munkájával. Megteremtik a pénzügyi feltételeit annak, hogy ősztől a 20 ezer legrászorulóbb családnak évi 20 ezer forintos lakásrezsi támogatást adjon a főváros. Plusz forrásokat biztosítanak arra, hogy a "szegények üldözése helyett" szociális támogatással mérsékeljék az utcai szegénységet, ezért kibővítve folytatják a már megkezdett Elsőként Lakhatás programot. Megnyitják a fővárosi álláskeresők irodáját, és programot indítanak a diplomás roma fiataloknak a közigazgatásban való elhelyezkedésük segítése érdekében. A főváros évi kétmilliárd forintot költ a szociális intézmények, köztük az idősotthonok átalakítására, felújítására. Elindítják Budapest részvételi költségvetési programját, amelyben évi egymilliárd forint felhasználásról dönthetnek a fővárosiak. MTI
