– Nehéz idők várnak ránk, az emberek mindennapi megélhetése kerül veszélybe – emelte ki napirend előtti felszólalásában László Imre. Újbuda polgármestere arra kérte a képviselőket, minden energiát arra fordítsanak, hogy csökkentsék az emberek terheit. Ezt követően bejelentette: egy friss kormányhatározat a hatlakásosnál nagyobb ingatlanok esetében elvette az önkormányzatok településképi véleményezési hatáskörét, amely az utolsó lehetőség volt arra, hogy egy település vagy egy kerület beleszólhasson az ott folyó építkezések alakulásába.Ezzel összefüggésben hozta meg a testület az ülés legfontosabb döntését, amellyel változtatási tilalmat vezetett be a Kelenföldi Városközpont területére. Az önkormányzat ezzel kinyilvánította szándékát arról, hogy a 2017-ben elfogadott, intenzív beépítést lehetővé tévő építési szabályzat szerint nem építhető fel épület ezen a területen. Mint elhangzott, az üzletközpontra már 2021 novemberében elrendelték a változtatási tilalmat, de az csak a rakterületre koncentrált, a friss döntés viszont a teljes tömböt érinti.
A helyiek nemet mondtak
Budapest számos részén az észszerű beépíthetőséget jóval meghaladó lakásfejlesztések zajlanak, tavaly óta csak a XI. kerületben 15 ezer lakás építését kezdeményezték. Ezt a kormány felpörgetett rozsdaövezeti kijelölései továbbfokozták, hiszen ezek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősülnek. Az ilyenek egyfajta „törvényen kívüliséget” élveznek, és bármilyen, magán érdekeket szolgáló beruházás is megkaphatja a kiemelt jelzőt. Mivel az építéshatósági jogkört már 2020-ban megvonták az önkormányzatoktól, azok egyetlen hathatós fegyvere a maximum három évre elrendelhető változtatási tilalom joga maradt, amivel leállíthatják a folyó beruházásokat, és adott ideig semmi nem épülhet az érintett területen.
A Kelenföldi Városközpont ügyében azért volt szükség a tilalom bevetésére, hogy amíg megszületik a kompromisszum, addig ne indulhasson el a területen semmilyen nem kívánt építkezés. A Bikás park mellett 32 éve épült üzletközpont tarthatatlanul romos állapotban van, ezért a komplexumot 80 százalékban tulajdonló Fővárosi Önkormányzat – Újbuda Önkormányzatának része 20 százalék – tavaly ősszel úgy határozott, eladja a területet, hogy egy új, modern szolgáltató- és bevásárlóközpont épüljön a helyén. A kerület vezetése azóta számos alkalommal egyeztetett a központ bérlőivel és vállalkozóival, a polgármester pedig megígérte, Újbuda kiáll a lakók igényei mellett. A civilek kinyilvánították, nem akarnak magas épületet a régi helyére, és ragaszkodnak az összes eddigi funkció megtartásához. Az ingatlan megvásárlására és hasznosítására kiírt pályázat 2021. november végén zárult, Újbuda vezetése, látva a pályázatokat, megvétózta az értékesítést, mert nem érkezett a helyieknek megfelelő beadvány, valamint ígéretet tett a Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) lakossági igények szerinti módosítására, ami határokat szab majd a főváros döntésének. Az önkormányzat felmérést készített a civilek véleményéről, amely megmutatta, hogy a többség egy új épület helyett a régi felújítása mellett van. Szerintük az épületegyüttest lebontani, a helyére pedig ugyanakkorát építeni nem éri meg egy beruházónak sem, tehát az új épület biztosan magas lenne.
A most bevezetett változtatási tilalom lehetővé teszi, hogy a Fővárosi Önkormányzat részleteiben felül tudja vizsgálni korábbi terveit, és alternatív megoldásokat dolgozzon ki a komplexum megújítására, majd a környéken élők bevonásával elfogadhassanak egy lényegesen mérsékeltebb beépítést megengedő új építési szabályzatot.
Idén nem kerül többe az ebéd
A képviselők arról is határoztak, hogy az önkormányzat átvállalja az új tanévtől dráguló közétkeztetés többletköltségét az idén. A nyersanyag- és energiaárak megugrása miatt ugyanis a kerület közétkeztetését végző cég, a Klassz Menza Kft. Kft. 20 százalékos áremelési igényét fogadta el a képviselő-testület, az önkormányzat a lakosság őszi, megnövekedett terheinek enyhítése érdekében, az önkormányzat pedig a lakók érdekében 2022-ben teljes egészében magára vállalja a többletkiadást.
Repülőből is megárt a sok
Egy másik napirendi pontban a Budaörsi Repülőtér egyre elviselhetetlenebb zajterhelésére keresték a megoldást a képviselők. A közel 100 esztendős repülőtér működése miatt egy-két éve kezdtek sokasodni a lakossági bejelentések, szoros összefüggésben a sportrepülői jogosítványhoz szükséges pilótaoktatás beindításával. Az egész nap fel-le szálló, hangos repülők miatt Budafok felől, Kamaraerdő Memento park melletti részéről és a tóvárosi lakóparkból is érkeznek panaszok. Bába Szilvia, az üggyel régóta foglalkozó képviselő elmondta, 2020 óta folynak egyeztetések a reptér és az önkormányzat között. A Palkovics László miniszterrel folytatott tárgyalás eredményeként az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium zajmérő készülékeket adott, amelyeket a Sport 11 területén és a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban szereltek fel, kilenc kézi mérőt pedig önkéntesek használtak. A mérési adatokat elküldték a légügyi hatóságnak, ám az értékelést azóta sem kapta meg az önkormányzat. Eközben a légi forgalom exponenciálisan nőtt: tavaly 5000-rel több fel- és leszállás zajlott le Budaörsön, mint 2020-ban.
Az önkormányzat zajgátló védőövezet kialakítását várja el a repülőtértől az elkövetkezendő időszakban. Az ülésen jelen lévő zajszakértő ismertette a Légügyi Hatóság erről szóló szakhatósági véleményét, melynek kapcsán Bakai-Nagy Zita alpolgármester elmondta, fontos adatok hiányoznak a tanulmányból. – Egyrészt az a 2020-as évről szólt, azóta pedig jócskán megnőtt a légi forgalom, másrészt számítások helyett zajmérésekkel kell alátámasztani a szakvéleményt – jelentette ki. A képzés során a pilóták fokozott zajhatással járó vészhelyzeti gyakorlatokat végeznek és erőteljes műrepülő figurákat hajtanak végre (kis magasságban), amelyek zaját nem lehet papíron kiszámítani. Az önkormányzat most levélben tette fel kérdéseit a hatóságnak, és azt kéri, végezzék el a szükséges méréseket. A polgármester hozzátette, a régóta működő repülőteret lassan körbenőtte a város, így bármit tesznek, a környékbelieket zavarni fogja a légi tevékenység. László Imre szerint hosszú távon az jelenthet megoldást, hogy a városon kívülre viszik az aktív repülési funkciókat.
Ferihegy forgalma is zavaró
Egy másik repüléssel kapcsolatos probléma is napirendre került. A testület a kedvezőbb légiútvonal-kiosztást elősegítő javaslatokat terjesztett elő a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmából fakadó zajhatás csökkentése érdekében. A XI., a XXI. és a XXII. kerületek lakói petíciót nyújtottak be az érintett önkormányzatoknak, rámutatva, hogy a felszálló repülőgépek többsége Dél-Budapest felett halad, ami nemcsak kerülőt és többlet kerozinfogyasztást jelent, de diszkriminatív is az ott élőkkel szemben. Bár léteznek direkt és rövidebb kivezető nyomvonalak Budapest felett, azok szinte teljesen kihasználatlanok: a gépek több mint 80 százaléka, úti céljától függetlenül, a dél-budapesti nyomvonalon repül.
Könnyebb lesz népszavazni
A testület 25 százalékról 15 százalékra csökkentette a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges lakossági aláírások arányát, így mostantól a lakóközösségek könnyebben tudnak népszavazást kezdeményezni a számukra fontos kérdésekben. Végül arról is született döntés, hogy kopjafa helyett emléktáblát emel az önkormányzat az elhunyt képviselők tiszteletére a Zsombolyai utca 5. alatt.
T. D.
