Kossuth Lajos legkisebb húga 1849. április 16-án vette át a tábori kórházak ápolási felügyeletét. Zsuzsanna nem volt szakképzett ápoló, tudása, intelligenciája, kiváló szervező készsége, mások megértése, a sebesültekhez való humánus hozzáállása tette alkalmassá erre a pályára.
A ma dolgozó ápolók is az ő szellemiségét viszik töretlenül tovább. Most, a koronavírus-járvány idején, amikor különösen nagy teher, nagy feladat hárul az egészségügyi dolgozókra, amikor a szigorú előírások, a távolságtartás és az esetleges látogatási tilalom miatt sokszor a családtagok helyett kell tartaniuk a lelket a betegekben, idősekben, kiemelten fontos, hogy a mai nap róluk szóljon. Most ők vannak a frontvonalban, de ez másfajta küzdelem, mint amit 1849-ben kellett megvívni. Aki valaha is szorult kórházi, idősotthoni ápolásra vagy ismerősét kellett az ápolók gondjaira bízni, az pontosan tudja, hogy ők egy olyan, sajnos nem minden esetben kellően megbecsült szakma képviselői, akiket ma is a beteg, elesett emberek iránti odaadás, a tenni akarás tart ezen a pályán.
A magyar ápolók napján gondoljunk azokra, akik most is ott állnak a betegek ágya mellett szakértelmükkel, humánus hozzáállásukkal.
Köszönjük nektek, Önöknek!
