Háttérben a lemenő nappal adta elő a Gellért-hegyen Dante Isteni színjátékának Pokol című első részét Gyabronka József. A szabadtéri nézőtér dugig megtelt az augusztus végi kora estén. A színész szerint minden művészet politizál, és a színháznak különösen fontos kötelessége, hogy a közönségnek megmutassa az erkölcsi és a társadalmi valóságot.
– Ha százezreket, vagy akár milliókat is zavar, ami az országban történik, akkor beszélni kell róla. Egy színész ugyan megteheti, hogy munkája során apolitikus marad, de minek? A nézők ugyanakkor a mű mondataiba azt hallanak bele, amit akarnak. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációt társít aszerint, hogy számára mit jelent a 20–21. századi pokol – mondta lapunknak Gyabronka József. Hozzátette: Dante maga is politizált, az Isteni színjáték megírásakor korhű képet alkotott a 14. századi Itália, illetve Firenze társadalmi és politikai életéről. (Dante 1321-ben, halála esztendejében fejezte be a La Divina Commediát, azaz az Isteni színjátékot.)
Az előadás az elbeszélő költemény első részét mutatta be, amelyben Dante Vergilius vezetésével járja végig a poklot, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogatott az utókornak is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulók jelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is.
Nádasdy Ádám 2016-ban fordította újra az Isteni színjátékot, amelyet korábban Babits Mihály fordításában ismert a magyar olvasóközönség. Ennek első részéből, a Pokolból rendezett monodrámát a Katona József Színház művésze, Kocsis Gergely; a szöveget Török Tamara állította össze. Az átdolgozás mai, élő nyelven, érthetően szólalt meg, Dante világa közel került a mához, az utazás egyszerre lett megrendítő és szórakoztató. (A Purgatóriumról és a Paradicsomról szóló részeket másnap, pirkadatkor tekinthették meg az érdeklődők.)
A helyszín, illetve az előadás időpontjának kiválasztásáról szólva a Gellért-hegy panorámáját, a természet szépségét és a napnyugtát emelte ki Gyabronka József. Felidézte a hegyhez fűződő személyes emlékeit is: egyik gyermeke itt tette meg első lépéseit.
|
Fővárosi tuningolás A produkció a Budapest Tuning projekt részeként jött létre. A városformáló közösségi mozgalom, a Budapest Brand Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat rendezvénysorozatára civil szervezetek, egyesületek, városi kollektívák, kulturális intézmények pályázhattak április 25. és május 20. között. A cél az volt, hogy izgalmas szabadtéri alkotások, új zöldfelületek és közösségi funkciók jöjjenek létre, amelyekben a város tereit nem hétköznapi módon használják az érdeklődők. A projekt július 1-jétől december 31-éig tart. |
|
|
|
|
