Mikor járt először Magyarországon?
1986-ban meghívtak egy koncertre a Budapest Sportcsarnokba. Amikor megérkeztem, szerettem volna megnézni a helyszínt, ahol fel kellett lépnem, de azt mondták, nem lehet, mert ott éppen segélykoncertet tartanak. Kiderült, hogy sportolók számára gyűjtenek. Akkor úgy döntöttem, hogy én is szívesen részt veszek ezen az eseményen, ezért kértem, hogy vigyenek oda. Csak egy dalt énekeltem, a L’italianót (Lasciatemi cantare...), és örültem, hogy ezzel én is segíthettem.
Van kedvenc helye Budapesten, ahová szívesen ellátogat?
Igen. Buda nagyon szép, mindig megkérek valakit, hogy jöjjön el velem sétálni, mert gyönyörű a látkép innen a városra.
Az olasz ételeket nagyon szeretik a magyarok. Önnek van kedvenc magyar étele?
Igyekszem egészségesen élni és étkezni, és ma már az alakomra is nagyon oda kell figyelnem. De ettem egy levest három éve, mikor utoljára itt jártam, gulyást, és most is kértem, hogy készítsenek nekem.
Mi az, ami a legjobban tetszik önnek Magyarországon?
Gyönyörűek a magyar nők, lehet nekik udvarolni, szeretik a bókokat.
| Az idén 75 esztendős zenész bensőséges hangulatot teremtett a Tüskecsarnokban, minden dalhoz kapcsolódott egy-egy történet is. A koncert első részében saját zenekara kísérte, a tagok többségével már több mint 30 éve dolgozik együtt. Később csatlakozott a muzsikusokhoz egy hazai szimfonikus zenekar Alterisio Paoletti vezényletével. Közreműködött a tizenhét éves Eden Lorenna, akire Cutugno a San Remo Young fesztiválon figyelt fel, és meghívta több európai koncertjére is. Két dalt énekeltek együtt, majd a finálé meglepetéseként magyarul adták elő a Mindenkinek van egy álma, a Kell, hogy várj és az Egyszer véget ér a lázas ifjúság című slágereket. |
(Újbuda)