Az OSC-Újbuda és a Ferencváros vízilabdacsapata között csupán az eredményjelzőn mutatkozott nagy különbség május 18-án a Nyéki Imre Uszodában, a nagy szívvel küzdő OSC parázs hangulatban, fantasztikus lelátói atmoszférában játszhatott a hazai pályán. Az már a kezdő dudaszó előtt tudható volt, hogy az FTC a toronymagas esélyes, és ez nem csak az első meccs eredményéből következett: a ferencvárosiak évek óta „más ligában” játszanak.
Az Újbudán rendezett mérkőzésre a tétnek megfelelően mindkét gárda a lehető legerősebb összeállításában állt fel, csak sérülések miatt maradtak néhányan medencén kívül. A Fradi-tábor kezdettől fogva hangorkánnal buzdította övéit, az OSC drukkerei inkább feszülten figyelték a kihagyott hazai helyzeteket. Az első negyedben sokáig a Fradi ment eggyel, az újbudai csapat hol egy szép akcióval, hol némi szerencsével zárkózott fel, mígnem a negyed végén kettővel tudtak elhúzni a vendégek. Az OSC játékosain azonban nem látszott idény végi fáradtság, sem a tét, sem az első mérkőzés terhe nem nyomta a vállukat.
A második negyed elején az FTC érezhetően szerette volna lezárni a dolgot, el is húztak három góllal. A motiváció érthető volt: a harmadik, mindent eldöntő meccs megúszásával három nappal több idejük maradt készülni a május végi BL-döntős mérkőzésekre. Az OSC igyekezett életben tartani a reményt, ám még a kapufa is ellene volt: kétszer is a léc mentette meg a Fradit, amely ötgólos vezetéssel fordulhatott rá a viadal második felére.
A harmadik negyed elején 5-9-re felzárkózott az OSC, aztán a fantasztikus formában védő ferencvárosi kapus, Vogel Soma fejjel hárított egy jó lövést. Manhercz Krisztiánék nem találták meg a kiváló zöld-fehér póló elleni hatásos játékot, de küzdöttek becsülettel. Így bár a Fradi minden megmozdulásán látszott, hogy az aranyért szálltak vízbe, akkor sem csillapodott a találkozó hőfoka, amikor a vendégek már tucatnyi gólnál jártak.
A negyedik negyedre aztán alábbhagyott a csapatok lendülete, köszönhetően az első három felvonás hajtós tempójának, és talán annak is, hogy a bajnoki cím sorsa addigra eldőlt. „Izzik a csarnok, itt a magyar bajnok!” – zúgta az utolsó percekben a népes Fradi-tábor. A hétről hétre világklasszisokkal vízbe szálló FTC ebben a szezonban is a legjobb teljesítményt nyújtotta, de az újbudaiak is büszkék lehetnek arra, hogy övék a második legjobb gárda a vízipóló őshazájában.
|
|
|
|
|
|
|
