A Sólet Fesztivál szervezői nem győzték felhívni a közönség figyelmét, hogy a rendezvényt idén ne a VII. kerületben keressék. – Hiába autentikus hely az egykori pesti gettó környéke, tavaly is annyi volt az érdeklődő, hogy kinőttük a Kazinczy utcát – mondta Erdős Judit szervező, aki első pillantásra megkedvelte az Új Budai Parkszínpad és a körülötte lévő park szellős, zöld, átlátható helyszíneit.
A látogatók négy ország különleges sóletjét is megkóstolhatták, valamint bepillantást nyerhettek a zsidó kultúrába. – A zsidó vallás szerint a szombat a pihenésé, nem is főzhetünk aznap. Emiatt olyan ételt kellett kitalálni, amit péntek este elkészíthetünk, és cserépedényben, sütőben melegen tartva szombaton is ehető lesz – mesélte Erdős Judit, aki azt is elárulta, hogy a sóletbe nem feltétlenül kell babot tenni. Az egytálétel gersliből, azaz árpagyöngyből, füstölt liba- vagy marhahúsból áll, de egyes helyeken, köztük Magyarországon, többféle bab is kerül bele.
A színpadon elsőként a Kalap Jakab együttes bábműsora szórakoztatta a kicsiket, majd Vecsei H. Miklós színész és Réczei Tamás dramaturg folytatott izgalmas eszmecserét. Délután következett Móser Ádám klezmer zenei produkciója, az estét pedig két világsztár zárta. Nissim Black afroamerikai haszid zsidó rapper először koncertezett Magyarországon, emellett a Sziget Fesztiválról ismerős, londoni születésű soul énekes-dalszerző, Alex Clare izzította fel a hűvös nyári estét.
A rendezvény megnyitóján Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes köszöntötte a közönséget. – A sólet maga a hagyomány: örökség, sors, néha áldás, máskor teher. A legjobb benne, hogy képtelenség keveset készíteni, tíz adag a minimum, ez pedig azt jelenti, hogy legalább kilenc olyan embert kell az asztal köré gyűjteni, akivel jó együtt lenni – mondta a politikus.
Újbuda polgármestere, László Imre is az étel segítségével fogalmazta meg gondolatait. – Az ízekben gazdag sólet gazdag tradíciókban is. Ha elfelejtjük az alapokat, ha kihagyunk egy hozzávalót, ha azt gondoljuk, bármikor megtanulható a készítése, akkor a honnan jöttünk és merre tartunk kérdést egyszerűsítjük le végletesen. A „kik vagyunk mi” kérdésre egyszerű a válasz: azok vagyunk, akiknek zsidóságában otthon van a magyarsága, magyarságában pedig a zsidósága – hangsúlyozta a kerület vezetője.
Visszakapott imahely
A gasztrorendezvény vallási ünnepbe fordult át: a fesztivál résztvevői felavatták a Bocskai út 37. szám alatt újra megnyíló zsinagógát. Kevesen tudják, hogy az elmúlt évtizedekben a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) irodaházaként működő épület eredetileg zsinagóga volt, amelynek megnyitását 1936-ban több ezer fős tömeg ünnepelte. A Bocskai úti imahely Európa egyetlen Bauhaus stílusú zsinagógája, amely egykor ezer ülőhellyel rendelkezett. Az épület az '50-es évek végén kényszereladás áldozata lett, utána 60 évig a TIT használta. Most az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) visszavásárolta a felső szintet, hogy visszaadja régi funkcióját.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija háláját fejezte ki Újbudának és a fővárosnak, hogy befogadta a fesztivált, és hogy mostantól itt is ugyanolyan szabadon megélhetik majd zsidó kultúrájukat, mint a belvárosi zsidónegyedben. Egy új zsinagógába a hagyomány szerint új Tórát is kell készíteni, amelyet kiválasztott rabbik írnak meg kézzel. A Bocskai úti imahely egy éven keresztül készült Tórája 304 805 betűt tartalmaz, az utolsókat a tradícióknak megfelelően a zsidó közösség tagjai írták fel a szent iratra, illetve kézrátétellel adták hozzájárulásukat. Ezután az ünneplők zene és tánc kíséretében vitték át a pergamentekercset az új zsinagógába, hogy elhelyezzék a tóraszekrénybe. Köves Slomó és László Imre beszédükben hangsúlyozták: az újranyitott zsinagógák segítenek visszaadni a zsidóság büszkeségét és önazonosságát.
T. D.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
