A pedagógusok – mint azt már tavasz óta teszik – magasabb béreket, munkaterheik csökkentését és a sztrájktörvény visszaállítását követelik. Az ötkilométeresre nőtt budapesti élőlánchoz több ezer ember csatlakozott, köztük több újbudai iskola is képviseltette magát. (Ádám Jenő Általános Iskola, Kürt Alapítványi Gimnázium, Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, Bocskai István Általános Iskola, Szent Imre Gimnázium, Teleki Blanka Általános Iskola.)
A budai oldalon a Széll Kálmán tértől a Döbrentei térig fonódott a lánc, majd az Erzsébet hídra is felkúszott. A pesti oldalon a Ferenciek terénél folytatódott a sor, és a Blaha Lujza téren keresztül egészen a Keleti pályaudvarig húzódott. Az autósok és a BKV-buszok folyamatos dudálással támogatták a megmozdulás résztvevőit. Számos tüntető szerint ez a nap arról szólt, hogy vegyük észre, hogy ha az egyik társadalmi réteget sérelem éri, az nemcsak rá tartozik, hanem közvetve mindenkit érint, ezért ki kell állni egymásért.
A gördülő sztrájk következő napját október 14-ére hirdette meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az október 5-i munkabeszüntetésen a lapzártánk idején nem végleges adatok szerint húszezernél jóval többen vettek részt. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta, számos helyen nem engedték meg az intézményvezetők a csatlakozást, arra hivatkozva, hogy öt nappal korábban le kellett adni a sztrájkolók névsorát. Az érdekvédő szerint ez jogellenes, a sztrájktörvény ugyanis a munkabeszüntetésben résztvevők várható, nem pedig végleges névsorának leadását írja elő, és a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni.
Az október 5-i budapesti eseménysorozat – a reggeli élőlánc, délután a Margit híd elfoglalása (ugyancsak a diákok szervezésében), majd este a Kossuth téri több tízezres demonstráció – egyértelműen láthatóvá tette a pedagógusok, a tanulók és a szülők tiltakozását. Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a Kossuth téren köszönetet mondott a diákoknak, hozzátéve, hogy a kormány megsérti a tanuláshoz való jogukat.
Ezt követően Pilz Olivér szolidaritási sztrájkra, tömeges munkabeszüntetésre szólított fel mindenkit, és közölte, hogy a Tanítanék Mozgalom következő budapesti megmozdulása október 23-án 16 órakor lesz a Széchenyi téren. A PDSZ beszámolója szerint több szakszervezeti szövetség kifejezte már szolidaritását, és kiállt a tanárok mellett a Magyar Orvosi Kamara is. A PSZ a magyar közoktatás napjához kapcsolódva november 26-ára hívott mindenkit országos tüntetésre a Kossuth térre.
Újbuda vezetésének képviseletében László Imre polgármester is kiállt a tanárok mellett. A kerületi médiának elmondta: „Az, hogy egy nemzet milyen lesz öt, tíz, tizenöt év múlva, az iskolapadokban dől el. Magyarországnak szüksége van a pedagógusok jövendő nemzedékeket nevelő munkájára. Támogatjuk a küzdelmüket, mert hiteles, és a nemzet jövőjének érdekében történik”.
T. D.
Az a fizetés, amit kapnak – a túlóráikkal együtt úgy, hogy még a szabadidejükben is velünk foglalkoznak – egyszerűen semmire nem elég. Becsüljék meg, tiszteljék, és ne használják ki őket! (egy diák)
Ha nincsenek megbecsülve a tanárok, az az egész társadalmat elértékteleníti. Távozni fognak az oktatásból, így nem lesznek színvonalas oktatók, akik gondolkodni tanítják, és az életre készítik fel a gyerekeinket. Ezzel a jövőnket veszítjük el!
Főleg nekünk, diákoknak kell kiállnunk a tanárainkért, mert mi vagyunk az új nemzedék, mi fogjuk alkotni a jövő társadalmát. Ha mi nem kapunk oktatást, akkor mi lesz?
A gyerekeink jövője a tét. A helyzet arról szól, hogy lesz-e egyáltalán elérhető oktatás mindenki számára: aki gyereket vállalna, aki tanulni szeretne, mind ezen gondolkodik. (egy tanár)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
