Egy 13 esztendős, visszahúzódó lány cseten megismerkedik egy jó fej 16 éves sráccal, aki különlegesnek látja őt, és egymásba szeretnek. Bár a Bartók Béla úti Óvóhelyen előadott történet romantikus lányregénynek indul, nagyon nem az. A fiú ugyanis a valóságban egy 32 éves férfi, aki behálózza, majd kihasználja a lányt, például visszaél a meztelen fotóival. Györe Bori és Kovács Henrietta Zéró tolerancia című darabjának lassú kibontakozását figyelve minden szülőt zsigeri szorongás fog majd el. És épp ezért kell látniuk, hogy megértsék az online zaklatások rejtett világát.
– Először az online pedofíliát kezdtem kutatni, mert ez a téma volt előtérben. De ahogy beleástam magam, kiderült, hogy a netes zaklatók nem pedofilok: érzelmi kapcsolatot alakítanak ki az áldozattal, és szinte kizárólag az online térben működnek. Az elkövetők javarészt felnőtt, családos, egészségesnek látszó emberek, gyakorlatilag bárki lehet – mondta Kovács Henrietta. Két éve folyó gyermekvédelmi kutatása tükrében úgy látja, miközben rengeteg a kiskorúakkal szembeni visszaélés, gyerekcipőben jár ennek kezelése és megelőzése.
Csapda a neten
A tavaly megjelent cseh dokumentumfilm, a Csapda a neten erős látleletet ad digitális világunk vadhajtásairól. A film egy tíznapos kísérletre épül, mely során három színésznő 12 évesnek adta ki magát, és 2500 szexuális támadás éri őket, miközben ők semmit nem csinálnak, csak hárítani próbálnak. Az alkotás megmutatja, hogy egy gyerek pusztán az online jelenléte miatt komoly veszélynek van kitéve, amitől képtelen megvédeni magát, hiszen még a való életben sem tudja, milyen egy párkapcsolat vagy a szex.
A figyelem bűvkörében
– Van egy jó profilképed, és egyből rád írnak százan. Ez olyan eufórikus érzés, amit a valódi világban soha nem kapsz meg. Egy könnyen jövő siker, ami teljesen elkábít, különösen azokat, akik eleve kevés figyelmet, elismerést kapnak otthon – világít rá a Lilit megformáló színésznő, Pájer Alma Virág arra, hogyan lesznek a kamaszlányok pillanatok alatt rabjai a közösségi médiának, és válnak ezáltal kiszolgáltatottá.
Kovács Henrietta úgy véli, azok a gyerekek sodródhatnak bele egy szexuálisan bántalmazó online kapcsolatba, akikkel keveset törődnek a szüleik, nincs köztük bizalmi viszony, ráadásul gyakran hibáztatják őket. Így ha bajba keveredik a gyerek, nem meri elmondani a felnőtteknek. – A tipikus áldozat befelé forduló, magányos fiatal kevés baráttal, önbizalommal, családi stabilitással – magyarázza a rendező. – Őket találja meg egy sérült lelkű felnőtt, aki egyenrangú partnerként kezeli a gyereket, és akitől az megkapja a hőn áhított figyelmet. Az elkövető módszere a bizalom kialakítása, az érzelmi bevonódás, a különlegesség érzésének megteremtése, majd a kapcsolat eljut a szerelmi viszonyig, onnantól kezdve pedig a felnőtt úgy irányítja áldozatát, ahogy akarja. Ha azt mondja, hogy az, amit kérek tőled, a szeretet jegyében történik, akkor a lány elhiszi – fejtegeti a bántalmazó kapcsolatok dinamikáját Henrietta, aki szerint a gyerekekben sokszor megszólal a vészcsengő, de még nem fejlődtek ki eszközeik az ellenállásra. – A tinik ugyan tapasztaltak a netes világban, simán kiszúrnak egy kamuprofilt, de az érzelmi hatásokra nincsenek felkészülve – teszi hozzá a rendező. Ezért követi az előadást egy feldolgozó foglalkozás, ahol a fiatalokkal arról beszélgetnek, milyen gyanús jelekre figyelhetnek fel, hogyan kell határokat húzni, nemet mondani, és hogyan lehet észrevenni, ha egy barátunk belecsúszott egy veszélyes helyzetbe.
Az elsősorban a fiatalok társadalmi problémáit színpadra állító Hököm Projekt a szülők számára is tervez foglalkozást, hiszen az ő helyzetük sem könnyű. Egy 13 éves eleve azt a korszakát éli, hogy bezárkózik a szobájába, kezd eltávolodni a szüleitől, nem szereti megbeszélni az „ősökkel” a ciki vagy intim dolgokat.
Rejtőzködő hatalmaskodók
Az online szexuális zaklatókra jellemző, hogy érzelmileg is kötődnek a fiatalkorúakhoz, de nem ez az elsődleges: inkább a hatalomvágy hajtja őket. Azt élvezik, hogy irányítani tudnak valakit, aki felnéz rájuk egy olyan kapcsolatban, ahol nincsenek elvárások, és ők diktálják a szabályokat. A tapasztalatok azt mutatják, az online kapcsolatokból rendszerint nem lesznek találkozások, mert az elkövetők félnek a lebukástól, és amúgy sem mernének élőben gyereket molesztálni. – Mivel nincs fizikai erőszak, csupán manipulatív online szexuális bántalmazás, súlytalanná válik a probléma társadalmi szinten – magyarázza Henrietta, aki szerint itt az ideje, hogy odafigyeljünk a kiskamaszokra, akik égnek a vágytól, hogy felnőttek és egyenrangúak legyenek, ám nem ismerik a szabályokat, és ezért nagyon sebezhetők.
T. D.
Fotó: facebook.com/hokomproject