– Az ebek idegrendszerét megzavarja a természetellenes hang, ami kiszámíthatatlan reakciókat vált ki belőlük – magyarázza Szilágyi István, a liga szakértője. Szerinte a kutyatartóknak gondolniuk kell arra, hogy szilveszterre lenyugtassák kedvenceiket, különösen, ha korábban már voltak hasonló gondok.
– Akinek kutyája van, és nem tudja más felügyeletére bízni, inkább ne menjen el szórakozni. Ilyenkor ajánlatos leszedálni az állatokat az állatorvos által ajánlott nyugtatóval, és a lakás egy nyugodt helyiségébe terelni – mondja az állatvédő, aki szerint sajnos sokan kifejezetten azt élvezik, hogy kutyasétáltató parkokban dobálóznak a petárdákkal.
A hivatalos oltási statisztika szerint Budapesten 160 ezer eb él, ezek legalább 10 százaléka él át súlyos stresszt a petárdázások alkalmával. Az állatorvosok és a különböző szervezetek minden évben elmondják, a sötétedéskor kezdődő petárdázási időszakban semmi esetre se vigyük kutyánkat sétáltatni. Ha mégis közterületen vagyunk, sehol ne vegyük le a pórázt, hiszen bármilyen jól nevelt, az állat ösztönlény, és még pórázzal is kitépheti magát a kezünkből, megharaphat valakit. Az állandó figyelmeztetések ellenére mégis sokan óvatlanok. Tavaly mintegy 30–40 eb szökött meg, amelyek vagy a belvárosban maradnak – ilyenkor sokan legyengülnek, elpusztulnak –, vagy külterületre vándorolnak.
– Ha pedig nem marad emberközelben, a kutya elvadul a természetben. Az éhség hajtja őket, ezért általában falkába verődnek, és elkezdenek vadat űzni. Kártékonnyá válnak, ezért előbb-utóbb a vadászok kilövik őket – állítja a szakértő.
Szilágyi István arra is figyelmeztet, nemcsak az ebek riadnak meg a robbanásoktól, hanem gyakorlatilag minden állat. A madarak biztosan nem jutnak elsőre eszünkbe, pedig az urbanizálódott szárnyasok legalább annyira stresszérzékenyek, mint négylábú házi kedvenceink. Nemcsak megijednek az éles hanghatástól, de meg is zavarodnak tőle, elveszíthetik tájékozódási képességüket, sőt, lezuhanhatnak repülés közben.
– Évek óta szorgalmazzuk a jogalkotónál, hogy termékdíjat vessenek ki a tűzijátékokra, amit eddig megfontolásra érdemesnek talált – vezet egy lehetséges megoldás felé a szakértő, aki úgy gondolja, ha bevezetné a kormány, nem lenne drágább egyetlen alapvető élelmiszer sem.
– Ez egy úri passzió, amire valójában nincs szükség, ugyanakkor a hazai tűzijáték-kereskedelem nagyjából egymilliárdos üzletet jelent – teszi hozzá Szilágyi István. A környezetvédelmi termékdíj azért is indokolt lenne, mert használatakor kén, foszfor és egyéb káros anyagok kerülnek a levegőbe. Az állatvédők az állatokat szerepeltető reklámokat is megadóztatnák, az állatvédelmi termékdíjból és a tűzijátékadóból befolyó összegeket pedig közcélra, például ivartalanításra költhetnék el.
(T. D.)