Immár öt éve működik a Hadik Irodalmi Szalon, amely az elmúlt esztendőkben több mint 55 összművészeti, beszélgetős estet, több ezer látogatót vonzott a híres Bartók Béla úti kávéházba. A Hadik Irodalmi Szalon fennállása óta igyekszik a kortárs irodalmi, művészeti élet történéseire, új kötetekre, pályaindulásokra és egyben szomorú eseményekre is reagálni. Az idei első estnek szomorú apropója volt, hiszen a kortárs költők egyik legnagyobbikától, a decemberben 2-án elhunyt Juhász Ferenctől búcsúztak irodalmárok, irodalomszeretők, barátok és családtagok. A szívhez szóló megemlékezés azért is volt különleges, mert a Hadik Irodalmi Szalon háziasszonya és szervezője a költő lánya, Juhász Anna, aki személyes emlékeivel, családi fotókkal elevenítette fel a költőóriás életének legmeghatározóbb pillanatait. A megemlékezésen Vasy Géza irodalomtörténész elemezte Juhász Ferenc helyét a magyar költészetben, saját személyes élményein keresztül. Mint mesélt, első kötetét diákként vásárolta egy Hadik közeli antikváriumban, rajongása a költő művei iránt azóta is töretlen. Juhász Ferenc egyik leghíresebb verse, az 1955-ben írt „A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából” Bartók Béla halálának 10. évfordulójakor íródott, hisz inspirálója Bartók kórusműve, a Cantata profana volt, mely „A kilenc csodaszarvas” román eredetű népi regét dolgozta fel. A versekből született, Vidnyánszky Attila rendezésében 2003-ban készült színházi előadás eredetileg a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója. A mű jelenleg a Nemzeti Színházban is látható Budapesten „A szarvassá változott fiú” címmel. Juhász Ferenc búcsúestjére a rendező, valamint az elvágyódó szarvas-fiút alakító Trill Zsolt színművész is ellátogatott és emlékeztek a közös munkára. Vidnyánszky Attila azt is felelevenítette, amikor a Thália Színházban előadás után a költő azt mondta neki: „én az elvágyódásról írtam a verset, te meg arról csináltál előadást, hogy nem tudsz visszamenni.”
Juhász Ferenc életében az Új Írás című lap is nagy jelentőséggel bírt, amelynek egyik meghatározó személyisége volt a költő. Ezeket az éveket elevenítette fel Száraz Miklós György, aki fiatalon került a szerkesztőségbe. Felvételijén a költő három kérdést tett fel neki: Iszol? Nőzöl? Lóversenyezel? Az első kettőre igen, a harmadikra nem volt a válasza, így a költő-főszerkesztő azt mondta "akkor fel vagy véve".
Az este folyamán több olyan vendég mesélt a Juhász Ferenchez fűződő viszonyáról, akik valamilyen szinten hatással voltak az életére. Szabó T. Anna rajongásig szerette Juhász Ferenc műveit, aki viszont a költőnőben látta meg a tehetséget. Malecco Miklós képzőművészt baráti szálak fűzték az irodalmárhoz, akinek soraiból sok alkotás kelt életre, hiszen több szobrának is Juhász szavai lettek ihletői. Az est végén kedves családi történeteket és anekdotákat meséltek a látogatóknak, majd közösen gyújtottak mécsest a Hadik kávéház előtt, így tisztelegve a költőóriás előtt.
K.A.
