Ha Budapesten 10 ezer háztartás vagy közület váltana gáz-, illetve fafűtésről távhőre, az évi mintegy 47 tonnával csökkentené a fűtési eredetű károsanyag-kibocsátást; 27 tonnával mérsékelné a levegőbe jutó nitrogén-oxid, 3 tonnával a kén-dioxid és 13 tonnával a por mennyiségét - hangsúlyozta Herpai Attila, a társaság kommunikációs csoportvezetője egy modellszámításra hivatkozva.
Az egyedi fűtési rendszerek fajlagosan magasabb károsanyag-kibocsátása miatt az elmúlt évek adatai alapján a légköri károsanyag-koncentráció nő a fűtési idényben, az átlaghőmérséklet csökkenésével a szén-dioxidon kívül más légszennyező anyagok - köztük a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a szálló por - koncentrációja is erőteljesen emelkedett - mondta.
A modellezésből az is látszik, hogy a kén-dioxid-koncentráció növekedésének egyértelmű oka a lakossági fűtés elavult jellege, mivel a korábban károsanyag-kibocsátó erőműveket mindenütt felszerelték kénleválasztóval, a közlekedésben felhasznált üzemanyagok kéntartalma a nulla közelébe csökkent - ismertette Herpai Attila.
fotó:pixabay
A szén-monoxid-koncentráció emelkedése is visszavezethető a lakossági szektor tüzelőanyag-felhasználására, az elmúlt években az üzemanyag-fogyasztás visszaesett, a válságidőszakban megállt az ipar és a hazai erőművek termelésének növekedése.
Herpai Attila hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban a távhőt tekintik az egyik legfontosabb eszköznek az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság, a környezet- és klímavédelem, valamint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, illetve az importfüggőség csökkentése szempontjából.
Magyarország adottságait tekintve a geotermikus energia, a biomassza, és - elsősorban a fővárosban, valamint a régióközpontokban - a kommunális hulladékok távfűtési hasznosítása rejt hatalmas lehetőségeket - emelte ki.
Számításuk szerint az európai uniós távhő-lefedettség megkétszerezése évi 2100 petajoule-lal, azaz Svédország teljes vagy Magyarország több mint kétszeres felhasználásával csökkentené a primer energia-igényeket.
MTI