Megrendülök, hogy újra kell élnem az életem, de nagyon fontos, hogy őszinte legyek, hogy merjek kritikát is megfogalmazni saját magammal, a saját életemmel szemben, s talán ez a legnehezebb – nyitotta a beszélgetést a közel 84 éves Jókai Anna, aki jelenleg az idén boltokba kerülő Átvilágítás című memoárkötetén dolgozik. Mint mondta, rettenetesen kíváncsi és őszinte, már-már koravén gyermek volt, aki sosem rejtette véka alá a véleményét, még akkor sem, ha ezzel kellemetlen helyzetbe hozta édesanyát, egy nem várt, mégis nyájasan fogadott vendég érkezésekor. - Az egykori lázadó kislány megmaradt, a hazugság, a terror és a gonoszság még ma is rettenetesen dühít - mondta. Gyermekkorában, a bíborkötésű Jókai kötetek előtt állva úgy érezte, hogy a nagy írólegenda névrokonaként ő maga is erre a sorsra van szánva. Ez a gondolata azonban tizenéves korában elszállt, mert mint mondta a prózához „életanyag kell”. Szerinte művei "völgylátásból" születtek. - Elindultam a hegyre, majd visszanézve, időről-időre más perspektívából láttam az előttem lévő dolgokat. Az ember formálódik élete során, így formálódott bennem az írás is, így lettek fázisaim - mondta. Bár Ne féljetek című könyve a 22. kiadását éri meg, íróként mégis az a vágya, hogy legyen egy olyan mondata, melyre valaki gondolatban ráismer, így hagyva nyomot maga után. Az írónő szerint ez a legnagyobb emberi feladat.
A nemzeti identitásról Jókai Anna úgy érzi, nem véletlenül lett magyar, Isten szerinte nem egy kockajátékos, hanem mindenkit kijelölt feladattal indít el földi útján. Állítja, hogy a hazaszeretet nem egyenlő más emberek, nemzetek gyűlöletével, nem vitathatja el senki annak jogát mástól, hogy "szeressük hazánkat, hogy annak javaiból részesülhessünk". - Szép, ha az ember meg akarja védeni a hajóját, de csúnya, ha úgy teszi, hogy mást megöl - mondta. Véleménye szerint a földtörténet végén már nem lesznek nemzetek, de úgy véli ennek még nem jött el az ideje. A mostani migráció szerinte épp azt az Európát pusztítja, amelynek eredetileg egy magasabb rendű szellemi társulásnak kellett volna lennie, ám ehelyett brókerek Európájává vált. Úgy véli ebbe a világba nem illenek olyan országok, amelyeknek saját identitásuk van.
Hoffmann Tamás polgármester kapcsolódva a gondolatmenethez kiemelte, hogy Közép-Európa lehetne a kulcsa a kontinens megújulásának, hiszen annak ellenére is erős maradt a nemzeti érzés a szocialista tömb más országaiban, hogy az kifejezetten tiltott volt. Úgy véli a gond az, hogy ez a hazaszeretet, most másnak tűnik, mint ahogyan arról nyugaton gondolkodnak. Az írónő szerint ez a másképp gondolkodás az eltérő politikai helyzetből is fakad, úgy véli az lenne kívánatos, ha a kozmopolita ember képét felváltaná egy olyan univerzális emberkép, amely képes odafigyelni másokra. Mint mondta, ez ellen leginkább a politikai korrektség hat, tönkretéve az igazságot, melyet többé már nem lehet kimondani, csak körbeírni. Ez azonban véleménye szerint magával hozza az ígéretek elhalványulását, mivel - szerinte - nincs, aki megkérdezze, hogy valóban beváltottad-e? - Én azt a muníciót kaptam, hogy tovább adjam mások szavait, sok síró ember helyett kell beszélnem végtelen alázattal, s Isten mérlegén majd arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy mit tettem azzal, amit kaptam? - mondta végszóként. A beszélgetés után az írónő Válaszoltam? című könyvét dedikálta.
Az Újbudai Kulturális Szalon a jövő hónapban is folytatódik: április 26-án Kovács Kokó István olimpiai- és világbajnok ökölvívó lesz az est vendége. Haidar Norbert, önkormányzati képviselő, a rendezvény szervezője elmondta: nagy örömmel számára, hogy egyre népszerűbbek ezek az alkalmak és már nem csak Újbudáról, hanem más kerületekből is érkeznek érdeklődők a B32-ben rendezett teltházas beszélgetésekre.
Újbuda
