A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1898. november 5-én alakult meg báró Eötvös Loránd elnökletével a Budapesti Tudományegyetem (mai ELTE) sportegyesületeként. Három év múlva, 1901 szeptemberében a főváros támogatásával nyitotta meg versenypályáját Lágymányoson, a mai Allee bevásárlóközpont helyén. Az I. világháború után 1922 őszére fejeződött be a közel 5 millió koronából megvalósuló felújítás, amelynek eredményeként egy korszerű, 12 ezer fős lelátóval rendelkező BEAC-sportpályát avattak fel. 1932-ben 615 öltözőszekrényt, 27 mosdót és fürdőt, valamint központi fűtést is kapott a létesítmény. A legnagyobb szabású beruházás a BEAC sportpályán folyt: a 380 ezer pengőbe kerülő újjáépítés és korszerűsítés után 1935-ben megnyithatták a már valóban európai szintű BEAC sportkomplexumot. A 12 ezer ember befogadására alkalmas stadion felújítása Misley Sándor építész, a BEAC korábbi vívójának tervei alapján valósult meg.
Az atlétika- és labdarúgópálya mellett korszerű teniszpályákat is kialakítottak a Fehérvári út mentén. A VI. Főiskolai Világbajnokság rendezési jogát a Magyar Főiskolai Sportszövetség a Tudományegyetem alapításának (1635) 300. évfordulója alkalmából pályázta és kapta meg, és így az 1935. augusztus 10-18. között megrendezett esemény házigazdája az Egyetem illetve a BEAC, a fővédnök pedig Horthy Miklós kormányzó lett.
A BEAC stadion az ünnepélyes megnyitó mellett az atlétika, a kosárlabda, a torna és a labdarúgó összecsapások színhelye volt. Az eseményen 26 ország 774 sportolója képviseltette magát. A sikeres 1935-ös FVB révén nemzetközileg is elismertté vált a Tudományegyetem és a BEAC sportélete. Az 1960-as évek közepén a BEAC második fénykorát élte. A BEAC pályára szívesen jártak a hallgatók és oktatók egyaránt. Az első emeleti kicsiny étterem szinte tanári klubbá alakult.
Olyan kiválóságok edzettek itt, mint a BEAC olimpiai bajnoka, a gerelyhajító Németh Angéla, az egyetlen magyar egyéni Grand Slam győztes Asbóth József, a kosárlabdában és atlétikában is nagy sikereket elért Bácsalmási Péter, a sokszoros magyar bajnok futók, mint Gyulai István, Mihályfi László, Hajdú Lajos, Spánik Ágoston, az olimpiai 5. magasugró Szepesi Ádám, vagy az olimpiai 4. síkfutó Szabóné Nagy Zsuzsa de kijártak ide szurkolni még a BEAC vívói is, mint Dömölky Lídia.
A BEAC focicsapata a 20-as években az NB1-ben is szerepelt. Ekkoriban több válogatott játékos is játszott a csapatban; Pluhár István, Stofián János és Pesovnik László, de nem szabad megfeledkezni arról a sok ezer sportolóról, akiknek életük szerves része lett a BEAC pálya.
Az ELTE 1973-ban kapta meg a hivatalos értesítést arról, hogy a sportlétesítményeket lebontják, mert a helyükön kívánják felépíteni a budai Skála-áruházat. A Bogdánfy útra tervezett sporttelep 1977-re készült el, amely máig otthont ad a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak.
forrás: beac.hu
