A Semmelweis Ignác tiszteletére kibocsátott emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem szolgálnak forgalmi célokat. Elsődleges szerepük a figyelemfelhívás, az ismeretterjesztés, valamint a tisztelgés az egyik legismertebb magyar előtt, aki felfedezésével a sebészeti antiszeptikus elv előfutára és az aszeptikus nőgyógyászati és szülésvezetési gyakorlat megteremtője volt.
Az érméket, amelyek csak anyagukban és értékjelzésükben külömböznek, Kereszthury Gábor iparművész tervezte. Előlapjukon Semmelweis Ignác félalakos portréja jelenik meg kézjegyével és ruházatába rejtve az 1818-1865 évszámokkal, amelyek Semmelweis Ignác születési és halálozási évére utalnak. Hátlapjukon az az elképzelt kórházi jelenet elevenedik meg, amint előtérben a híres magyar orvos klórmésszel fertőtleníti kezét, háttérben pedig egy édesanya dajkálja gyermekét.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, széle recézett. A 10 000 forint névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből, míg a 2000 forint névértékű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült. A 31,46 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 30,8 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 5- 5000 darab készíthető belőlük.
|
Semmelweis Ignác, az "anyák megmentője", a világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz, illetve az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa vezetett szülészeti osztályon 25-30 százalékról 1 százalékra esett vissza a halálozási arány. A Semmelweis által javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, de módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány. Felfedezését és elméleteit csupán 1877-től, Louis Pasteur és Robert Koch (bakteriológia) illetve Joseph Lister (antiszeptikus műtétvezetés) munkássága hatására kezdték elismerni és alkalmazni. |