Sok mindenben érintett a változás, hiszen nincs színház, rádió, a Mi kis falunk forgatása is leállt. Mindenki igyekszik túlélni, megtalálni a megoldást: a televíziós csatornák újfajta műsorokat találnak ki, a körülményeket is igyekeznek biztonságossá tenni (izolált forgatások, gumikesztyű, lázmérő, maszk, távolságtartás). Én szerencsés vagyok, részt vehetek a most induló karantén-tehetségkutatóban, ami azért is jó, mert ilyen jellegű műsor még nem volt. Furcsa látni, hogy ami pár hónapja még természetesnek tűnt, mennyire megváltozott és a kényszer milyen megújulásokat hoz egy-egy területen.
A magánéletben az az igazán meglepő, hogy most rendszert tudtunk vinni az életünkbe. Erre nem igazán volt példa, hiszen a párom, Rezes Judit is színész, kiszámíthatatlan a napirendünk. Most együtt a család, sokkal több időt lehetek a gyerekekkel. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének apróbb viták, de összességében csoda, hogy így együtt lehetünk. Igyekszem a lehető legkevesebbszer elmenni otthonról, a bevásárlást én intézem és mindenre odafigyelek.
Szerintem a vírus megjelenésével az emberek a biztonságtudatukat vesztették el. Nem tudjuk, mennyire veszélyes ránk és a szeretteinkre nézve a betegség, és azt sem, hogy hogyan és meddig alakítsuk át életünket. Ezért az a legfontosabb, hogy ne gondolkozzunk túl sokat a jövőn, ne görcsöljünk rá a helyzetre. Mindenki élje meg a pillanat örömét, keressen kapaszkodókat a szeretteiben.