Közel nettó 15 milliárd forint értékben a ZÁÉV Építőipari Zrt., valamint a Market Építő Zrt. végezheti el a Gellért-hegyi Citadella felújítását. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV, illetve a Garancsi István és Scheer Sándor által közösen birtokolt Market a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-vel köt keretmegállapodást a kiemelt kormányzati beruházásként kezelt fejlesztésről, egész pontosan 14 881 809 832 forint (+áfa) összértékben – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben január 29-én közzétett tájékoztatóból. (A becsült összérték eredetileg nettó 20 milliárd forint volt.)
A nyerteseknek fel kell újítaniuk az 1854-ben épült, 220 méter hosszan elnyúló erőd 4280 négyzetméteres épületét és 3 ezer négyzetméteren az azt övező falakat. Ki kell alakítaniuk benne egy csaknem 1500 négyzetméteres teret, amely a „magyarság szabadságküzdelmeit” bemutató állandó kiállításnak ad majd otthont. Az erődítmény körül több mint 27 ezer négyzetméteres kert lesz – alig a fele zöldfelület –, benne egy 200 négyzetméteres medencével. Az akadálymentesített terület lifttel is megközelíthető lesz. A Citadellán ki kell majd helyezni egy legalább 20 méter magas magyar zászlót – hogy hol, azt még nem tudni. (Összehasonlításképpen: a délkeleti bástyánál lévő Szabadság-szobor talapzatával együtt 40 méter magas.)
A budai Várheggyel és a dunai panorámával együtt az UNESCO világörökségi listáján szereplő Gellért-hegyen az I. és a XI. kerület osztozik. A Citadella az utóbbihoz tartozik – maga az épület állami tulajdon –, ám mivel kiemelt kormányzati beruházásról van szó, az önkormányzatnak nincs beleszólása a felújításba.
A két nyertes cég az utóbbi években sok nagy léptékű beruházáson dolgozott: a közbeszerzéseken jeleskedő ZÁÉV volt egyebek közt a Puskás Stadion fővállalkozója, a számtalan szállodát, illetve irodaházat építő Market pedig Újbudán is erőteljesen jelen van a BudaPart és a MOL Campus révén. Gellért-hegyi munkájukat négy esztendő alatt kell befejezniük – elképzelhető, hogy addigra a Citadella megközelítése is könnyebb lesz. A járvány előtti időkben egymást érték a hegy utcáin a turistabuszok, rengeteg környezeti kárt okozva és megnehezítve az ott lakók életét. Pedig egy másfajta megoldás már az 1870-es évek elején szóba került, akkor gőzhajtású fogaskerekűt képzeltek el a hegy oldalára.
Hasonló ötletek azóta többször is felmerültek, és annak rövidesen el kell dőlnie, hogy az aktuális tervből lesz-e valami. Egy tavaly júliusi kormányrendelet értelmében a fővárosnak és a kormánynak idén novemberig kell egyezségre jutnia a Gellért-hegyi siklóról. A beruházás előkészítésére 1,5 milliárd forintot különített el a jogszabály, a feladattal a kormány fennhatósága alá tartozó Budapesti Fejlesztési Központot bízták meg. A sikló megépítésére azonban már korábban megszületett egy projektcég, a Gellérthegyi Sikló Kft., amely 25 százalékban a fővárosi Budapesti Közlekedési Központ, 75 százalékban pedig a Sikló-Beruházó társaság kezében van. Utóbbi a telex.hu értesülései szerint három magánszemély tulajdona (egyikük a borászként is ismert Kreinbacher József építőipari vállalkozó). Nem tudni, hogy e projektcéget végül bevonják-e, de korábbi közlések szerint, ha megszületik a megállapodás, akkor bő egy év alatt elkészülhet a sikló. A nagyjából 300 méteres pálya a Hegyalja út melletti, 2010-es felújítása óta zárva lévő Rác fürdőtől indulna; az Orom utcáig alagútban futó 40 személyes kabinok két perc alatt jutnának fel a Citadelláig.
|
Éppen nyolcvan esztendeje lesz idén, hogy eltűnt a Gellérthegyi Kioszk: a Tabán felé néző oldalon 1897-ben megnyitott étterem és kávéház épületét azután kellett lebontani, hogy 1941 nyarán felrobbantak az augusztus 20-i tűzijáték előtt ott tárolt pirotechnikai eszközök. A tornyos házat Kosztolányi-Kann Gyula tervezte – emlékeztetett a falanszter.blog.hu –, nagy teraszait a turisták mellett a magyar irodalom nagyjai is előszeretettel látogatták. Turisztikai szakemberek szerint érdemes lenne modernizált terekkel visszaépíteni az egykori kioszkot – írta a blog. |
