Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok, már csak alig néhány ezer túlélőt találva. Auschwitzban legalább 1 500 000 embert öltek meg, és ez a legnagyobb magyar temető, mintegy 400 000 meggyilkolt magyar állampolgár távoli nyughelye.
December 3-án emlékestettel adózott a Karinthy Színház a közelmúltban elhunyt alapító igazgató tiszteletére. Karinthy Márton egykori pályatársai, kollégái, barátai idézték fel a művész munkásságát és emberi nagyságát a színpadon.
Gyertyás megemlékezésen búcsúztak a gyászolók Karinthy Mártontól november 8-án. A Kossuth-díjas rendező, a Karinthy Színház és annak elődje, a Hököm Színpad alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája, Újbuda díszpolgára november 6-án hunyt el.
A nemzeti ünnep alkalmából több helyszínen emlékezett meg a 63 évvel ezelőtti eseményekről Újbuda Önkormányzata.
Október 22-én a Domokos Pál Péter Általános Iskolában rendezett ünnepséggel kezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc XI. kerületi rendezvényei. A megemlékezésen részt vett dr. László Imre polgármester és Molnár Gyula országgyűlési képviselő is.
A nemzeti ünnepen a forradalom kiemelt helyszínein, a Műegyetemnél, a Bem-szobornál, a Magyar Rádió épületénél, valamint a budapesti összecsapások színterein emlékeznek meg az ’56-os hősökről és áldozatokról.
Hétvégén országszerte megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából. A magyar kormány 2001. november 24-én nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.
Több éves hagyomány Újbudán, hogy a Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola udvarán, a Rákóczi Szabadságharc emlékműnél emlékeznek a fejedelemre és a kuruc hősökre. A Rákóczi Emlékév idén különleges aktualitást is adott az eseménynek. Az ünnepségen részt vett Molnár László alpolgármester és Gyurcsó Gyuláné, az Újbudai Pedagógiai Intézet vezetője is, az esemény fővédnöke Hoffmann Tamás polgármester volt. A rendezvényen díjazták a Rákóczi pályázat legeredményesebb újbudai diákjait és felkészítő tanáraikat.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján színes programok várták az ünneplőket szerte az országban és a fővárosban. A kerületben a Fonó Budai Zeneház és Újbuda Önkormányzata közösen rendezett ünnepi műsort, melynek résztvevőit Csernus László önkormányzati képviselő köszöntötte.
A Budapesti Műszaki Egyetem diákjai 1956. október 22-i nagygyűlésükön összefoglalták 16 pontos követeléseiket, majd másnapra egy csendes tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására. Ezzel kezdődött a forradalom és szabadságharc, amelynek 62. évfordulójára több ezren, köztük határon túli fiatalok emlékeztek a Műegyetemen.
Hatvankét évvel ezelőtt a XI. kerületből indult útjára az a forradalom, amely beírta magát nemcsak a magyarság, hanem a világ történelmébe is. A végeredmény előre borítékolható volt, mégis tömegek – köztük nők, gyerekek, idősek - kiálltak szabadságukért. Erre a napra több helyszínen is emlékezett Újbuda, ezek egyike az Újbudai Bocskai István Általános Iskola volt.
Az ’56-os forradalom emblematikus helyszínén, a Móricz Zsigmond körtéren is megemlékeztek a kerület vezetői a 62 évvel ezelőtti eseményekre.
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt az 1956-os forradalom és szabadságharc kerületi megemlékezéseire.
Rockzenészek, családtagok és rajongók emlékeztek a tragikusan fiatalon elhunyt Bencsik Sándorra (Samu) a Lecke utcában tavaly elhelyezett emléktáblánál szeptember 26-án. A Beatrice, a P.Mobil és a P.Box együttesek egykori gitárosa, kisebb megszakításokkal, Újbudán élt haláláig. Emléktáblája koszorúzásán Hoffmann Tamás polgármester és Molnár László alpolgármester is részt vett.
Újbuda Önkormányzata új projektjében a kerületi fiatalok bevonásával dolgozza ki az Ifjúságpolitikai Stratégiáját. A következő egy évben konzultációkat, beszélgetéseket, workshopokat tartunk az Újbudán élő, tanuló vagy dolgozó 15-29 év közöttu fiatalok részvételével, ahol a döntéshozókkal közösen gondolkozunk, vitázunk és ötletelünk azon, hogyan lehetne még élhetőbbé tenni a kerületet.
Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.
