A vetítés, az árnyjáték nem új találmány, a kínaiak és a keleti népek már évezredekkel ezelőtt ismerték azt. A filmtörténet kezdete ugyanakkor 1895-re nyúlik vissza, amikor is szabadalmaztatták a kinematográfot, a Lumière fivérek találmányát. Ez a szerkezet volt miden vetítő őse. A technika közben fejlődött, a film tökéletesedett, a filmgyártás pedig a kornak megfelelően változott. A filmtekercs megjelenése a két világháború közöttre tehető, de a diafilmgyártást Magyarországon hivatalosan 1954-ben kezdték el. A népnevelő, ismeretterjesztő és propaganda anyagok mellett egyre több mese is megjelent a vásznon, ezért sokan így ismerték meg a Grimm-testvérek, illetve a magyar néphagyomány meséit is. Csehné Lendvai Gabriella, a Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője szerint napjainkban újra reneszánszát éli az egész családot összehozó program, a diavetítés.
A Diázni Jó! rendezvény egyik szervezője, Nagyné Antal Anikó önkormányzati képviselő elmondta, egyedül Magyarországon maradt fenn a diafilm hagyománya és gyártása, ezért a 60 éves évfordulónak itt nagyobb jelentősége van. - Ennek alkalmából szervezek kiállítást és öt héten keresztül, szombatonként gyermekprogramokat az egyesület központjába - mondta. A gyerekeknek szóló események mellett volt egy hétvége ami a felnőtteknek szólt, akkor az 50-es, 60-as, 70-es évek propaganda és ismeretterjesztő filmjeit nézhették meg.
- A diafilm más élményt ad, mint a rajzfilm vagy a mesekönyv – magyarázza a műfaj máig tartó sikerének titkát Vadász Ágnes, a Játékforrás vezetője. Hozzátette: - A vetítés során a szülő mesél gyermekének, aki pedig bármikor kérdéseket tehet fel. Lassabb a tempó és így nem éri annyi inger a kicsiket, mint a rajzfilmeknél. A Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője szerint is a diavetítés olyan közösségi rituálé, ami az egész családot összekovácsolja. - A diafilmek, azon túl, hogy nagyszerű irodalmi alkotásokat, magyar és külföldi népmeséket dolgoznak fel, képi világukkal is rabul ejtik a nézőt. Rajzai képzőművészeti alkotásként értelmezhetőek, önmagukban is értéket képviselnek – emelte ki Csehné Lendvai Gabriella, hangsúlyozva, hogy sok jó grafikussal és gyerekkönyv illusztrátorral dolgoznak együtt. A vállalat kapcsolatban áll a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel is, követi a hallgatók műveit, pályázatokat ír ki számukra.
2003 óta évről évre megjelennek olyan új diafilmek is, melyek a kortárs magyar meséket viszik filmvászonra. A Diafilmgyártó készített már kópiát Lackfi János, Finy Petra, és Berg Judit népszerű meséiből, de a Bogyó és Babóca és a Maszat sorozatot is diásították már. A vállalat vezetője elmondta, rendszeresen tartanak közösségi vetítéseket, melynek hatására otthon is előkerülnek a vetítőgépek.
T.D. - ÚjbudaTV
