A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, Kölcsey ugyanis ezen dátumon tisztázta le költeményét, amely aztán Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett.
|
A himnuszról A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc 1823-ban írta, először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor az erre kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok/Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, 1844. július 2-án és július 9-én. Az első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én volt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került hivatalosan. |
Szatmárcsekén, ahol a magyar nép himnusza Kölcsey tollából megszületett, hagyományosan ökumenikus istentisztelettel és Kölcsey Ferenc síremlékének megkoszorúzásával ünneplik a Magyar Kultúra Napját. Idén január 18-án tartották ünnepségüket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község református templomában. A szervező Kölcsey Társaság az ünnepi beszéd megtartására a Kossuth-díjas színművészt, Törőcsik Marit kérte fel, a Himnuszt Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész szavalta. A délelőtt kezdődő istentiszteleten Bölcskei Gusztáv református és Kiss-Rigó László római katolikus püspök hirdetett igét, orgonán Varnus Xavér játszott. Az ünnepség folytatásaként megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét a helyi református temetőben.
Tisztelet és hála
A Magyar Kultúra Napjáról országszerte megemlékeznek – a különféle művészeti ágak különleges rendezvényekkel róják le tiszteletüket a jeles dátumon. Irodalmi estek, hangversenyek, beszélgetések, előadások és díjátadók sora kíséri a január 22. körüli időszakot.
Az 1995-ben a Kölcsey Társaság által alapított emlékplakettet például minden évben a magyar művésztársadalom azon képviselői kapják, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Ekkor adják át a Bella István-díjat is, amelyet az a költő kaphat meg, aki munkásságában kötődik a nemzeti irodalom értékes hagyományaihoz; a költői, műfordítói pályán már eredményeket ért el, és a fiatal vagy a középnemzedékhez tartozik. A díjat egy kuratórium ítéli oda, amelynek tagja a XI. kerületben élő neves író, költő Ágh István és Kalász Márton is. Mindketten tisztelettel és meghatottsággal beszélnek a Magyar Kultúra Napjáról, a Bella István-díjról.
„Igazán nekem való a kultúra napja – kezdi Ágh István –, szinte emléket csináltam magamnak ebből: ilyenkor mindig elképzelem azt a téli világot, ahogy Kölcsey falujában fúj a szél, hordja a havat, és ő zord magányában a kandalló előtt valami olyan ajándékot ad a nemzetnek, amit ő maga sem tud, hogy így lesz. Ilyen hangulatba tudok kerülni január 22-én.
A kultúra az élet művelése. Egyrészt a cselekvő életet jelenti, másrészt annak az emberre gyakorolt intelligenciacsiszoló hatását. De a hagyományt is jelenti: magyar kultúra az első nyelvemlék is, az ősi népköltészettől egészen mostanáig. Gyermekkoromban Verne Gyulával kezdtem az olvasást – azokban az időkben, a ‘40-es évek végén nem volt szabad olvasási lehetőség. Magyar irodalom-könyvtár szakon végeztem, és azon kívül, hogy író lettem, az olvasást mint alap életformát választottam, és művelem még mindig. Az újraolvasásaim a legélvezetesebbek: Dosztojevszkij regényeit, Móriczot, Tolsztoj Háború és békéjét olvasni egészen más most, mint fiatalkorban.
A Bella Istvánról elnevezett díj átadóünnepségén mindig részt veszek, a kuratórium tagja vagyok. Kell valami pont, ahova az ember rögzíti magát, számomra nemcsak a hivatalos ünnepnap létezik, hanem ezzel az én életemben is van valami megszokott, állandó.”
„A magyar kultúrával így törődni, hálát és tiszteletet érdemel – mondja Kalász Márton a Bella István-díjról. Kalász Márton első versélménye Arany Jánoshoz fűződik: Nemzetiségi iskolákban a háború után magyarul kezdődött meg a tanítás, a tanítónk Arany János Családi kör című versét magyarázta nekünk. Feladatul kaptuk, hogy írjuk meg, otthon este mit csinál a család. Én meghatva ettől az egésztől, megírtam az első irományomat, amitől a tanító igen elcsodálkozott, aztán azt mondta: gyerekek, itt ma valami történt, itt ma valaki elhatározta, hogy verset fog írni!
Érthető módon a kultúra napján az irodalomból, költészetből indulok ki, de a magyar kultúra nemcsak költészetből, hanem képzőművészetből, zenéből is áll. És persze a hagyományról is szól, ami nagyon hosszú úton megy visszafelé. Sokszor fontos nevekről megfeledkezünk, pedig felelősségünk volna, hogy ezeket a neveket újra meg újra megemlítsük, olyan emberekét, akik kitűnőek voltak, de nevüket talán elmosta az idő. A Magyar Kultúra Napja a tisztelet felismerésének a napja is egyben. A magyar kultúra legyen olyan fogalom, ami ebből a napból elindulva egész éven át inspirál minket arra, hogy egymás mellett dolgozzunk, alkossunk. És említsük úgy ezt a fogalmat, hogy van is, lesz is, aki fogadja ezeket az alkotásokat!”
Magyar kultúra a határon túl
Újbuda testvérvárosában, Adán a műszaki iskolában minden évben megemlékeznek a kultúra napjáról, a tanórákon beszélgetnek róla, ellátogatnak a községükben ez alkalomból szervezett ünnepségre, az idén pedig rendhagyó irodalomórával is készülnek az eseményre. – A Himnusznak nagy szerepe van a nemzeti identitás megőrzésében – mondta Gilice Hilda, az iskola igazgatónője. – Jól látható ez abból is, hogy néhány esztendeje nálunk is hivatalosan szerves részét képezi a tananyagnak. Tapasztalataink szerint a tanulók szívesen foglalkoznak vele, ezt igazolja az is, hogy évek óta rendszeresen, nagy lelkesedéssel jelentkeznek a szabadkai Himnusz és Szózat Szavalóversenyre, ahol idén decemberben egyik diákunk Himnusz kategóriában az előkelő második helyezést érte el – mesélte.
Kovács András, a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus Kórusának karnagya, zenetanár arról beszélt, hogyan ünneplik a Magyar Kultúra Napját a határon túl: – Valamennyi erdélyi magyar színházunk ünnepi műsor keretében emlékezik a Himnusz megírására, Marosvásárhelyen Aranka György szobránál kezdődik az ünnepély. Sződemeterre, Kölcsey szülőfalujába is sokan vándorolnak el e napon. Magyartanáraink, zenetanáraink az iskolákban szerveznek műsorokat, megemlékezéseket, hogy az ifjú nemzedékben is tudatosuljon a nap jelentősége. De említésre méltó a marosvásárhelyi Felolvasó Maraton is január 22-én.
Ránk, idősebb erdélyi magyarokra nemzeti imánk, himnuszunk mindig nagy hatással van. A diktatúra idejében, melyben életünk nagyobb része telt, felállva, egymás kezét fogva hallgattuk a Kossuth rádión. A változások után nemcsak a templomban énekelhetjük mint énekes könyvünk 52-es számú énekét, hanem nemzeti ünnepeink alkalmával is sokszor több ezer torokból, könnybe lábadt szemmel. Nekem mint karnagynak csodálatos élmény minden március 15-e, október 6-a, amikor a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúk emlékművénél több ezer embernek vezényelhetem a Szózatot, a Magyar és a Székely himnuszt.
A Magyar Kultúra Napját természetesen a kórusunkkal is megünnepeljük. A Romániai Magyar Dalosszövetség minden évben ünnepi hangversenyeket szervez. Az idén Gyulafehérváron és Kolozsváron szervezünk több kórus részvételével hangversenyt. Az általam vezetett Psalmus kórus, mely gazdag magyar egyházi és világi repertoár birtokosa, az idén ünnepi istentiszteleten énekel a marosvásárhelyi Vártemplomban – mondta.
K.V.
|
Programok – ízelítő az Újbudai Kulturális Intézet szervezésében
Magyar Plakát Társaság kiállítása KULTI – CSONTVÁRY MŰVÉSZETI UDVARHÁZ 2015. január 21. 18.00 B'32 Galéria A Magyar Plakát Társaságot 2004-ben alapította meg a magyar tervezőgrafikai szakma hat kiválósága: Árendás József, Baráth Ferenc, Krzysztof Ducki, Orosz István, Pinczehelyi Sándor és Pócs Péter. Azóta folyamatosan rendeznek tematikus kiállításokat itthon és külföldön, írnak ki pályázatokat, erős minőségközpontúsággal növekszik taglétszámuk. Ma már több mint huszan dolgoznak együtt, összeköti őket a plakát jövőjébe vetett hitük. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett tárlatukon kulturális plakátjaikból láthatunk egy válogatást, közülük több erre az alkalomra készült. A kiállítás 2015. február 15-éig tekinthető meg. Tisztelet Bartóknak – Oravecz György zongoraművész koncertje KULTI – ALBERTFALVI KÖZÖSSÉGI HÁZ 2015. január 22. 18.00 Este a székelyeknél Ballada Ostinato Kicsi ázottan Perpatvar II. elégia Allegro barbaro (Közreműködik a Vadrózsák Néptáncegyüttes, koreográfus, szólista: Onodi Attila, Csécsi Katalin) A belépés díjtalan! A ködszurkáló – Latinovits Zoltánra emlékezünk KULTI – KELENVÖLGYI KÖZÖSSÉGI HÁZ 2015. január 23. 18.00 „Latinovits Zoltán a meg nem alkuvó, öntörvényű művész archetípusa, aki tele volt emberi és égi adottságokkal. Ha nemzedékének öt óriási színésze van, ő versenyben van velük. Műveltsége rendkívüli volt, előadóművészek között különösen ritka. Férfiszépség volt, ami megnyerő modorral, mindenki iránt megnyilvánuló figyelemmel párosult. Teljes egyéniségével becsülte meg, akivel egy szót is váltott. Olyan veszélyes zseni volt, akit képtelenek voltunk megtartani.” (Illyés Gyula) Archív felvételek és fotók segítségével idézzük fel Latinovits Zoltán életének és pályájának legemlékezetesebb pillanatait, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós verseit is segítségül hívjuk. A rendezvény képanyaga 2015. február 25-éig 10–16 óra között tekinthető meg (a programok függvényében). Misztikus rajongás az értelem korában: Mozart és a Varázsfuvola Antalffy Péter történész előadása KULTI SZALON 2015. január 21. 18.30 A felvilágosodás korát általában a modern értelem és a tudományosság megalapozójának tartjuk, de hiteles-e ez a kép? Visszaszorult-e a mágia a tudomány előretörése miatt? Kik foglalkoztak okkult tanokkal? Elvált-e az alkímia a természettudománytól, alkimista volt-e Newton? Milyen misztériumba kísérelt meg beavatni Mozart Varázsfuvolája, és értette-e bárki a szabadkőműveseken kívül? Az előadás a modern értelem – miszticizmus ellentét eredetét mutatja be. Belépő: 800 Ft, nyugdíjas, diák: 400 Ft. Ibolyántúl – Oláh Ibolya-est KULTI – CSONTVÁRY MŰVÉSZETI UDVARHÁZ 2015. január 23. 19.00 Ezen a koncert, színházi estén bátran és nyíltan vállalva önmagát beszámol a gyerekkoráról, a származásáról, az intézetről, a barátságról, a szerelmekről, a megtett útról, a kudarcokról, sikerekről, félelmekről, álmokról. Ha lehet, még mélyebbre visznek – Ibolyán túlra – az önvallomásestében elhangzó dalok, az énekesnő saját régi és új, zongorára hangszerelt művei. Meglepetésként szeretett előadóitól is beválogatott ismert és különleges dalokat. Az esten elhangzanak Breitner János, Gábor S. Pál, Hubay Miklós, Kamondy Ágnes, Menyhárt János, Miklós Tibor, Novák Péter, Oláh Ibolya, Orbán Tamás, Presser Gábor, Ránki György, Szenes Iván, Sztevanovity Dusán, Szűcs Norbert, Vas István, Vörös Róbert szerzeményei. zongora: Furák Péter rendező: Vörös Róbert Jegyek 2900 forintos áron a www.jegy.hu oldalon válthatók. Zeneakadémia Balázs János 3 arca 2015. január 20. 19.30 Tavaly a kultúra ünnepén Brüsszelben lépett fel, idén pedig önálló koncertsorozatát indítja útnak a kultúra napja alkalmából Balázs János Junior Prima-díjas zongoraművész. Ifj. Balázs János az európai zongoristák legújabb generációjához tartozik, pályafutása 16 évesen indult, 2011-ben tüntették ki a Junior Prima-díjjal. „A koncertsorozattal különleges arcaimat szeretném megmutatni, amit eddig a közönség még nem hallott, rögtön az első koncerten, január 20-án a Zeneakadémián barokk versenyműveket fogok előadni az Anima Musicae kamarazenekarral. A második egy improvizatív jellegű koncert lesz Lajkó Félixszel, a harmadik pedig a Művészetek Palotájában kerül megrendezésre”. Balázs János szólóestjén Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdjét adja elő, ami fizikailag és lelkileg is igazi megpróbáltatás egy zongoristának. Nemzeti Színház Jó volt élni – Bessenyei Ferenc-emlékest 2015. január 22. 19.30, Kaszás Attila Terem Tíz éve hunyt el a kétszeres Kossuth-díjas Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze. Az emlékére összeállított műsorban Sunyovszky Szilvia, Blaskó Péter, Rubold Ödön idézi fel közös színpadi pillanataikat, részleteket láthatunk híres színházi és filmszerepeiből, hallhatunk versfelvételeiből, nyilvánosság elé kerül néhány, a nagyközönség számára eddig ismeretlen felvétel, dokumentum is. A program a Magyar Kultúra Napja alkalmából ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött. Budai Borkorzó Bohém borkóstoló Molnár-C. Pál festőművész egykori műtermében 2015. január 22. 18.30 Bohém borkóstoló Molnár-C. Pál festőművész egykori műtermében, Madonnák, szürreális tájak, égig érő fák és hegyek között, a hajdan őshonos gellérthegyi szőlők boraiból. A művész unokája, Csillag Péter fogadja a vendégeket, Kampós Grácia kínálja a borokat. Esti séta meglepetésekkel a gellérthegyi szőlőskertek egykori dűlőútján, a Ménesi úton. Felidézik a környék művészeit, tudósait, nagy elmék és eszmék születési helyét. Kolostorok, templomok és iskolák között vezet az út Újbuda kultúrutcájába, a Bartók Béla útra. A sétát egy pohár (forralt) borral öblíthetik le a Hadikban, de borvacsora is lesz, irodalmi ízekkel, a nyugatosok asztalánál. A sétát vezeti: Csillag Péter és Csillag Zsófia Ár: 4000 Ft, vacsorával együtt: 8800 Ft |
