A hosszan tartó extrém meleg nemcsak a mi szervezetünket viseli meg, hanem a háziállatokét és természetesen a településeken vadon élő állatokét is. A városban a leggyakoribb házi kedvencek a kutyák. Ha a járdán vagy tereken sétálva különösen melegünk van, jusson eszünkbe a gyakoribb folyadékpótlás, ami nemcsak ránk, hanem kis kedvenceinkre is vonatkozik.
A felforrósodott aszfalt is problémát jelent. Míg a mi talpunkat a cipőnk megvédi a leégéstől, a kutyákét nem védi semmi, ezért a tappancsukon akár égési sérüléseket is szenvedhetnek. Az ebek méretükből adódóan ráadásul közelebb vannak a meleget sugárzó burkolt felületekhez, így nekik még nagyobb hőstresszt jelenthet egy napközbeni séta, mint nekünk, embereknek. A meleg napokon épp ezért a nagyobb sétákat reggelre, kora délelőttre vagy az esti órákra időzítsük, és lehetőleg parkokat, zöldterületeket célozzunk meg a járdák helyett, mert ott pár fokkal hűvösebb van.
A kertben tartott kutyákat is védenünk kell a hőségtől. A láncon tartott állatoknál mindenképp figyeljünk arra, hogy ne maradjanak a tűző napon. Adjunk nekik naptól védett, árnyékos, hűvös helyet, ahova szabadon el tudnak bújni, és naponta többször kapjanak friss vizet az élelem mellé. A kutya pusztán lihegéssel hűti magát, ami néha nem elegendő, ilyenkor keresi a hűvös helyet, padlót, ahová fekve hűtheti magát. A hőség elviselésében segíthet bundájának benedvesítése, vagy akár az állat úsztatása is. Semmiképp sem szabad a kutyákat (vagy más állatokat) a tűző napon hagyott, felforrósodó autóba zárni, erre figyeljünk oda.
Ha az állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából. Ha a nyelvének a színe sötétebb lesz a megszokottnál, az hőtorlódást vagy hőgutát is jelenthet. Ilyenkor életmentő lehet a gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az a gazda, aki nem figyel kellőképpen kedvencére, az állatkínzás bűncselekményét követi el, amiért két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
Forrás: Itthon: Hőség: így vigyázzon házi kedvencére a kánikulában | hvg.hu
Lakásban tartott kisállatok
A felmelegedő lakásokat a felforrósodó autókhoz hasonlíthatjuk. A szellőzés nélküli zárt térben hagyott állatok fokozott veszélynek vannak kitéve. Ennek az az oka, hogy sok állat – például az achátcsiga – nehezen bírja a meleget. Az achátcsigák 25 fokos hőmérsékletig megélnek a lakásban, de ennél melegebb környezetben elpusztulnak.
A tengerimalacok leginkább 16–20 Celsius-fokon érzik jól magukat, ezért a malacok férőhelyeként a lakás egy huzatmentes, világos pontját válasszuk, ahol nincs közvetlen napfény.
Amikor nyári szabadságra megyünk, fontos, hogy ne hagyjuk a háziállatokat magukra, mert néhány hőségnap alatt a vártnál jobban felmelegedhet a lakás. Az etetést több napra előre is megoldhatjuk, de a friss ivóvíz pótlásáról és a lakás szellőztetéséről legalább naponta gondoskodni kell. Az önitatók nagy segítséget jelenthetnek, ám előfordulhat, hogy az adagolónál a fémgolyó beszorul, és hamar kicsepeg belőle az ivóvíz. Ha elutazunk, nyaralunk, és nem tudjuk magunkkal vinni házi kedvencünket, kérjünk meg egy rokont vagy szomszédot, hogy nézzen rájuk naponta.
Nyulak
A nyulak számára a hőség sokkal inkább veszélyes, mint a hideg. Ők nem tudnak izzadni vagy a kutyák módjára nyelvüket kilógatva hőt leadni, csak a fülükben kitágult erek és a megfelelő légzés segít nekik. Ez azonban nem túl sok. Szükségük van ránk is.
Ha nyuszink egy forró napon sokáig kedvetlenül, bágyadtan fekszik a ketrecben, vagy éppen ellenkezőleg, bolond módjára összevissza rohangál, dülöngél, erőteljesen zihál, étvágytalan, túlhevült – esetleg remeg, netán eszméletét veszti, nem reagál a környezetére –, akkor valószínű, hogy hőgutát kapott. Ilyen esetben a lehető leggyorsabban vigyük hűvös helyre, és terítsünk rá egy nedves törölközőt! Próbáljuk itatni: ha magától nem iszik, egy tiszta pipettával vagy fecskendővel juttassunk folyadékot a szervezetébe! Ha az eset súlyosabb vagy a nedves törölközőtől nem lesz jobban, fektessük a nyuszit egy tálba, amelybe töltsünk körülbelül egy centis magasságig hűvös (nem túl hideg) vizet! Ha nem javul hamar az állapota, vigyük állatorvoshoz! A hőgutában szenvedő állat könnyen elpusztulhat.
Forrás: Kinti tartás: Minden, amit a nyuszikról tudni kell! (webnode.hu)
Énekes madarak
A kerti madarak etetésére csak télen van szükség, itatásuk viszont egész évben igen lényeges feladat. A hőségnapok idején a friss ivóvíz számukra is létfontosságú. Mivel a madarak a tolluk alatt megbúvó kártevőktől télen homokfürdővel, nyáron pedig vízzel tudnak megszabadulni, a nyári időszakban is gondoskodnunk kell a fürdési lehetőségről. A leglényegesebb az itatásnál és a madárfürdőnél – hasonlóan a téli madáretetéshez – a friss víz rendszeres, napi szintű pótlása, a biztonságos itatótál (a fulladásveszély elkerülése), valamint az itató rendszeres heti fertőtlenítése, megelőzendő, hogy a vízzel kórokozók jelenjenek meg, és pusztítsák kedvenceinket. Ha az itatást elkezdtük, lehetőség szerint egész nyáron, vagy akár az egész évben folytassuk! Sok élménnyel, illetve fényképfelvétellel lehetünk így gazdagabbak.
A madáritatók és -fürdők kialakításának fontosabb szempontjait a Magyar Madártani Egyesület alábbi cikkében foglalja össze, amelyet szívesen ajánlunk figyelmükbe:
KEHOP – 1.2.1 – 18 – 2018 – 00001 azonosító számú, „Helyi klímastratégia elkészítése és komplex szemléletformálás Budapest XI. kerületében, Újbudán” című projekt.
