A kulturális eseményeknél szinte elengedhetetlen a személyes találkozás. Hogyan tudta az elmúlt heteket átvészelni az amúgy pezsgő újbudai kulturális élet?
Bár fizikailag nem tudtunk találkozni, az online térben nagyon erősen jelen voltunk és vagyunk. Már a karantén-időszak legelején elindítottuk a Kultúra a Bartókon koronavírus idején nevű Facebook-csoportunkat, amelynek épp az a célja, hogy a kerület kulturális szereplőit, a kultúrában résztvevőket ezekben a vészterhes időkben is össze tudja kötni a nézőkkel. Ez az együttműködés nagyon szépen fel is épült, folyamatosan kapjuk az anyagokat, és folyamatosan osztjuk meg ezeket az érdeklődőkkel. A célunkat elértük: megszületett egy platform, ahol meg tudjuk mutatni és magunk is érezni tudjuk, hogy Újbudán egységben van a kulturális erő, és a nehéz időkben is kitart.
Nagy tervekkel kezdődött az esztendő, amelyeket minden bizonnyal felülírt a járvány. Mi változott meg az eredeti elképzelésekhez képest?
Az újbudai kultúra a városvezetés egyik legfontosabb stratégiai területe. Ez továbbra sem változik. Az valóban igaz, hogy a járvány miatt ez hirtelen kiüresedett, ezért újra kell indítani a kulturális életet is a kerületben. Dolgozunk egy Újbuda restart programon, leginkább az újraütemezésen van a hangsúly. A hárommilliárd forintos vésztartalék képzése – ami Újbuda éves költségvetésének tíz százalékát jelenti – sok kulturális tartalmat is érintett, ezeknek a költségét zárolták, ám nem vonták el. Most az a feladatunk, hogy megnézzük, mennyit költöttünk a veszélyhelyzetben, és ennek tükrében újratervezzük, hogy mi az, ami megvalósítható még idén, illetve mi az, ami csúszik. Amit elterveztünk év elején, az mind nagyon izgalmas, sokat fog lendíteni Újbuda kulturális életén, és örömet fog szerezni az újbudaiaknak, úgyhogy elengedni semmit nem fogunk, legfeljebb halasztjuk. Ha valami most tavasszal nem történt meg, az nem jelenti azt, hogy nyáron vagy ősszel, esetleg jövő tavasszal ne történhetne meg.
Mi a helyzet a különböző városrészekben lévő közösségekkel és közösségi házakkal?
Tőlük is nagyon sok online anyagot kapunk, tevékenyen vették, veszik ki a részüket ebből a munkából, határozott a folyamatos jelenlétük. Emellett az elmúlt hetekben közösségi házaink egy másik fontos funkciót is betöltöttek: a legtöbb hely deponálási pontként működött. A járványveszély elején élelmiszercsomagokat, tisztálkodási szereket halmoztunk fel, a legrosszabbra is fel voltunk készülve, akkor ugyanis még nem lehetett látni, milyen szigorig kell elmennünk a kijárás korlátozásában. Szerencsére lassan visszaállíthatjuk a normál működésre ezeket a házakat, az a célunk, hogy az egészségügyi szempontokat szem előtt tartva minél előbb megnyílhassanak e közösségi, kulturális terek.
Év elején elkezdődött egy intenzív együttműködés Újbuda határon túli testvérvárosaival. A határzárak következtében ez megrekedt?
Még a járványveszély alatt is tudtunk kapcsolatot tartani több testvérvárosunkkal. Megvitattuk, miként kezeljük a helyzetet, adtunk és kaptunk is ötleteket, ki hogyan oldja meg például az idősek ellátását. A pandémia kissé más fókuszba tette beszélgetéseinket a testvérvárosokkal, ám a kapcsolat intenzív maradt. Az eredeti célunk az volt, hogy olyan kötődést alakítsunk ki, ami túlmutat azon, hogy néha meglátogatjuk egymást, és reprezentatív ajándékokat adunk át. Ez a törekvésünk változatlan, folyamatos tervezés, szervezés alatt van. Most különösen fontos, hogy nemzetközi szinten is támogassuk egymást, és érezhessük, senki sincs egyedül.
T. E.