Éppen 100 éve indult meg az áramtermelés a kelenföldi erőműben. Ez volt az első olyan erőmű Magyarországon, amely a nemzetközileg is elismert háromfázisú, váltakozó áramú, 50 periódusú áramot előállította. Ezzel a kelenföldi telep egy újabb áramnemet vezetett be a korábbi kettő mellé: a legmodernebbet és legelőnyösebbet.
Az áramfejlesztő telep építkezési munkái 1912. augusztus 2-án kezdődtek Reichl Kálmán műegyetemi tanár tervei alapján, az áramszolgáltatás pedig 1914. június 18-án indult meg. A tervezéshez magasfokú profizmussal kezdtek hozzá. Mindenben az akkori technika felső szintjét igyekeztek célba venni, anélkül, hogy bármiben is kockázatos csúcseredményre törekedtek volna.
Az új erőművel a műszaki fejlődés is egy nagy lökést kaphatott volna, ha az üzem átadását követő néhány hét múlva ki nem robban az első világháború, ami erősen megtörte a fejlődés lendületét. 1917-ben új kazánokat és turbina-generátor gépcsoportot helyeztek üzembe, 1918-ban pedig sikerült a BÁV Rt-t is bekebelezni. A háború befejezése után, az 1920-as években aztán megindult a fejlődés: újabb kazánokat állítottak fel és megkezdték a II. kazánház felépítését is. Ekkorra alakult ki a telep mai képe, a jellegzetes óratoronnyal, amelyet Reichl halála után Borbíró Virgil tervezett.
Bár az erőmű az épületegyüttes egy kisebb szárnyában, korszerűbb technikák segítségével még ma is üzemel. A hatalmas kazántermek és vezérlő helyiségek többsége azonban ma már üresen áll. Számtalan terv és gondolat született arról az elmúlt években, hogy ezeket a különleges atmoszférájú színtereket, miként és hogyan lehetne hasznosítani.
Egy biztos, a filmesek imádják ezeket a helyszíneket, számos jelenetet forgattak már itt külföldi produkciók részére, de hazai zenekarok is gyakran veszik fel itt videoklipjüket.
D.B.S.
