Ady-versek a 35 éves Makám új lemezén

Megtaláltam a magam Adyját, és azt hiszem, ez a lemez is megmutatja az ő gazdagságát. Azt is, hogy mélyen istenhívő volt, emellett csodálatos szerelmes verseket írt, politizált, magyarsága fontos témája volt. Mindenkivel harcolt, még a halállal is - fogalmazott Krulik Zoltán, a Makám vezetője, dalszerzője, gitárosa, énekese az MTI-nek.
A zenekar Ady-műsora a bécsi Collegium Hungaricum felkérésére, a költő halálának századik évfordulója alkalmából született; idén januárban a magyar kultúra napján tíz dalt mutattak be az osztrák fővárosban. A repertoár időközben tovább bővült. - Ady legismertebb, nagy versei közül azokat vettem elő, amelyeket én is nagyon szerettem, és úgy gondoltam, hogy jól fognak szólni zenekari kísérettel. Így készült el például az Őrizem a szemed és a Párisban járt az ősz. Másrészt számos rejtőzködő kincset találtam Ady életművében, amelyek nincsenek benne a köztudatban, de fontosnak éreztem feldolgozni - mondta Krulik Zoltán. Hangsúlyozta, hogy Ady zeneisége nagyon gazdag volt, ezért az ő megoldásaiban is benne van a népzene mellett a kortárs zenétől a rock and rollig, a heavy metálig számos stílusjegy.
Ady-verseket már a költő életében zenésítettek meg, zongorára írt ezekből dalokat Reinitz Béla, és a civilben vaskereskedő Beretvás Hugó is engedélyt kért Adytól, hogy a Royal Orfeumban bemutassák megzenésített verseit. Az elmúlt néhány évtizedben mások mellett a Kaláka, Novák János és Fekete-Kovács Kornél is zenésített meg Ady-verseket, néhány közülük (Ne lássatok meg, A ló kérdez, A te melegséged, Adja meg az Isten) most új muzsikával a Makám lemezére is felkerült.
A címadó Budapest éjszakája szól a kevésbé ismert Ady-versek közé tartozik. A zenész elmondta, hogy Adyhoz hasonlóan vidékről került fel a fővárosba és bár a lelke mélyén ma is vidékinek érzi magát, nagyon szereti Budapestet. - Ady utálta Budapestet, ez kiderül a leveleiből, de a Budapest éjszakája szól című versében nagyon finoman fogalmaz. Bár a pesti értelmiség rajongott érte, kisebbségi érzése volt, voltak olyan körök, amelyek felé mindig vidékinek érezte magát. Érdekes, hogy amit ebben a versben leír, az lüktet ma is a hétvégi budapesti szórakozóhelyeken, a belvárosban - szögezte le a zenekarvezető.
Az anyag az idén 35 éves Makám első koncertlemeze. A lemezanyagot a Makám november 16-án mutatja be a Fonó Budai Zeneházban, ahol az együttesben Krulik Zoltán mellett Magyar Bori (ének), Kuczera Barbara (hegedű, ének), Vázsonyi János (szaxofon), Bata István (basszusgitár) és Varró Zoltán (ütőhangszerek) áll színpadra.
A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített.
Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.