A kis-gellérthegyi Szikla bunkerrendszerét a két világháború között kezdték kiépíteni, teljesen a II. világháborúra fejezték be, és azóta is a Magyar Honvédség használja különböző funkciókra. Először az 1944-es légitámadások beszámolóiban lehetett hallani a „Sziklaközpontról", korabeli nevén Fellegvárról. Hivatalosan soha nem mutatták be, mindig nagy titkolózás övezte. A néhány, még fellelhető fotó egyikén sem látható teljes egészében az objektum, és a bunkerrendszerről is csak korlátozott információk állnak rendelkezésre.
Biztonsági megfontolások miatt a katonai vezetés a háború alatt nem kívánta az egyetlen föld alatti - a legfelsőbb katonai vezetés közvetlen irányítása alatt álló - központot népszerűsíteni.
A Szikla háború utáni felhasználásáról mindössze annyit lehet tudni, hogy 1957-ig a légvédelmi központ szerepét töltötte be, és ma is a Magyar Honvédség kezelése alatt álló objektum.
A Sziklát övező korlátozások 1965-től enyhültek, a katonai feladatokkal párhuzamosan itt működött a polgári légi forgalom távolkörzeti irányítása is. A Sziklaközpont kezdetben egy kétemeletes épületből és a hozzá kapcsolódó bunkerrendszerből állt, később a Malév egy pluszemeletet húzott az épületre. A legalsó szint funkciója máig ismeretlen, annyi biztos, hogy a középső szinten a légvédelmi tüzérséget irányították, a legfelső szinten dolgoztak a polgári forgalmat felügyelő irányítók. A légvédelmi tüzérség távozásával 1975-től az irányítók a második emeletre kerültek, a harmadikra pedig technikai eszközöket telepítettek.
Az épület mögött kezdődött a dolomit kőzetből kivájt Sziklaközpont, ami korábban egy régi kőfejtő volt, így nem meglepő, hogy a mai napig vannak feltáratlan részei. Ami biztosan tudható, hogy a bunkerrendszer többemeletes, és bizonyos részei a légiirányítók elől is le voltak zárva, a bunkerek egy részének rendeltetése a mai napig teljesen ismeretlen.
2012-ig a Sziklaközpont volt az azóta megszűnő Katonai Biztonsági Hivatal központja.
A légiforgalmi irányítás egy része '65-ben került a Schweidel utcai Sziklaközpontba. A Magyar Honvédség, a magyar kormány és a Malév közötti megállapodás értelmében a polgári távolkörzeti irányítás innen történt.
forrás: origo
fotó: Bíró János