– A választási győzelem után a legelső feladatunk az volt, hogy a rendelőintézetben feltorlódott 3 hónapos hasiultrahang-várólista ügyét megoldjuk – vág rögtön a közepébe László Imre. – Orvosként különösen fontosnak tartottam, hogy ezt az abnormálisan hosszú időt csökkentsük, és gyorsan eredményt is értünk el kapacitások vásárlása révén. Ennek ellenére akadt olyan fideszes képviselő, aki testületi ülésen felhozta, hogy miért nem lettek rövidebbek a várólisták.
A polgármester ezzel kapcsolatban fölidézte: kerületi szűzbeszédében is arról szólt, hogy nem politikával kíván foglalkozni. A képviselő-testület feladata, hogy a választóit képviselje, párthovatartozástól függetlenül. Az önkormányzat nem pártiroda, ilyen értelemben nem politikai szervezet, hanem olyan, amely megpróbálja a kerületben élők reális igényeit teljesíteni.
• Egy önkormányzat mégiscsak politikai egység. Pártok alkotják, Újbudát is koalíció vezeti, méghozzá meglehetősen sokszínű.
Jó esetben minden politikai pártnak van elképzelése arról, hogyan lehet jobbá tenni az életet, és ezt a kampányban meg is fogalmazza. Ezekből áll össze egy ígéretsor, amely aztán meghatározza közös tevékenységünket.
• Mégis, időnként egymás közt is vitatkoznak.
Természetesen. Mások a tapasztalataink a világról, néha más az elgondolásunk a megoldásról. Fontos, hogy ezeket megvitassuk. De a képviselő-testületi ülésen már közösen tudunk fellépni.
• A szavazók nyilván azt is figyelik, hogy egy olyan önkormányzatban, ahol ellenzéki koalíció győzött, hogyan tudnak együttműködni a benne lévő pártok, mit lehet várni országos méretekben egy esetleges parlamenti választási győzelem után. Ez egy minta. Ha itt megeszik egymást, akkor sok jóra nagyobb léptékben sem érdemes számítani. Tekinthetjük ezt valóban úgy, mint egy kísérleti laboratóriumot. A különböző irányból érkező pártok kipróbálhatják, miként tudnak együtt dolgozni. Ha 2022 után a mai ellenzékből kormány alakul, hogyan fog működni?
Úgy, mint ez. Kőkemény vitákkal kell szembenézni. Ám ha valaki normálisan gondolkodik, akkor képes együttműködni, még abban az esetben is, ha egy kérdésben nem az ő álláspontja győz. Kellő toleranciával az ország érdekében egyezségre jutunk majd ott is, ahogy itt is sikerül.
• A kerületi ellenzék szerint az itteni koalíció ára az, hogy a korábbi kettő helyett négy alpolgármester van.
Ezzel nem nőttek a költségek, a munka viszont hatékonyabb, átláthatóbb, jobban szervezhető lett. Fontos, hogy a kerület átláthatósági megbízottat nevezett ki, aki nagyon szigorúan felügyeli az önkormányzat forrásainak felhasználását.
• A vádak szerint azért kell átláthatósági megbízott, hogy hátha lehet találni valamit, amivel az előző fideszes vezetést le lehet majd járatni.
Nem tartozunk azok közé, akik október 13-a után minden erővel arra törekedtek, hogy csontvázakat találjanak a szekrényben. De fontos tudnunk, mit vettünk át, hogy biztos talaj legyen a lábunk alatt. A járvány első hulláma után sikerült erre időt találni.
• A járvány pillanatokkal azután tört ki, hogy elfogadták a kerületi költségvetést. Mit jelent ez gazdaságilag az önkormányzatnak?
A büdzsét nagyon hamar át kellett írni, eddig 1 milliárd 152 millió forint került el a 29,6 milliárdos költségvetésünkből a járvánnyal kapcsolatban. A kormány sok kedvezményt adott a polgároknak az önkormányzatok kárára, például az ingyen parkolást. Elvett bevételeket, mint például a súlyadó, az idegenforgalmi adó és így tovább. Ezenkívül jócskán költöttünk a járvány elleni védekezésre. És most még a tervezettnél 2,2 milliárd forinttal kevesebb folyik be az iparűzési adóból.
• Mit kellett kihúzni a költségvetésből?
Sok mindent. A fejlesztések jelentős részét nem tudjuk megvalósítani, pedig ezekre nagyon számítottunk.
• És itt a második hullám, ami újabb kiadásokat jelent...
Eddig 200 millió forintot költöttünk erre, mert az embereket védenünk kell. Miközben a hatályos törvények szerint a védekezésre szükséges eszközök biztosítása és a laboratóriumi tesztek elvégeztetése a kormányhivatal feladata, nem az önkormányzaté. A kormányhivatal megtagadta, hogy ezt kifizesse, de ezt bíróság elé visszük.
• A jogi útra terelés akkor is felmerült, amikor úgy tűnt, hogy a kormány mégsem adja oda a szerződésben vállalt támogatást a gyermek-egészségügyi központ befejezéséhez. Aztán meglett a pénz. Félreértés volt csak?
Tudatos próbálkozása volt a politikának, hogy elsőre nem akarták odaadni, pedig a gyerekek egészségével nagyon nem kellene játszani. 2017-ben született egy kormányhatározat, amely eldöntötte, hogy gyermek-egészségügyi központ és egynapos sebészet épül fel a XI. kerületben. A beruházásra eddig az állam 700 milliót adott a vállalt 1,9 milliárdból. Majd az illetékes helyettes államtitkár közölte, hogy a maradék 1,2 milliárd forintot nem folyósítják, azt kérjük a főpolgármestertől. De a fővárosnak ehhez nincs köze, ez csak politikai húzás egy ellenzéki vezetésű kerület ellen. Amikor nyilvánosságra került mindez, akkor a főváros fejlesztéséért felelős államtitkár felhívott, és közölte, folyósítják az erre járó pénzt. Így továbbépül, és 2023-ra meg tud nyílni a központ.
• Örökölt probléma a Buda Gardens a Diószegi útnál. A lakók azt kérték, hogy miután már nem lebontható ott a korábbi létesítmény, legyen park a Feneketlen-tó közelében lévő területből.
Jó lett volna. Ám az ingatlan állami tulajdonú volt, ahogy az ott működő cég is. Amikor az önkormányzati választások előtt ezt eladták, vizsgálat kezdődött, mert fennállt a gyanú, hogy áron alul szabadultak meg tőle. Mégis, az állam eladta egy beruházónak, ő a jogszerű birtokos. Az önkormányzatnak ebben semmi szerep nem jutott. A botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy 350 lakásos, 500 parkolóhelyes épületegyüttest hoznának ott létre, szokásos módon az infrastruktúra fejlesztése nélkül. A környékbeliek tiltakozásának hatására is változtatási tilalmat rendeltek el, ami éppen most jár le. Az önkormányzat a szentimrevárosiakkal és a beruházókkal leült egyeztetni, különben az eredeti terv valósult volna meg. A szentimrevárosiakkal együtt sikerült elérni, hogy a beruházók megnövelték a zöld terület arányát, a játszótértől messzebbre kerül az épület, és így nem veszélyeztetik a környék jellegét meghatározó régi fákat sem. De ami a legfontosabb, nem lakások, hanem irodák lesznek ott, 500 helyett 250 parkolóhellyel. Ez volt a maximum, amit el lehetett érni.
• Ha már parkok. Hányszor látjuk, hogy kiömlik a szemét a kukákból, a zöld területeket pedig hajléktalanok szállták meg.
A kerület határain belül olyan lényeges helyek, mint a Szent Gellért tér, a Móricz Zsigmond körtér az Etele tér vagy a Feneketlen-tó környéke fővárosi kezelésben állnak, vagyis ezeket a fővárosnak és intézményeinek kell rendben tartania. A busz- és villamosmegállók a BKK fennhatósága alá tartoznak. Ennek ellenére kutya kötelességünk, hogy kikényszerítsük a rendet. Összehívtam az ügyben érintett kerületi szervezeteket, és közöltem: ha valaki nem teljesíti feladatát, megcsináltatjuk mással, és a költségeket ráterheljük arra a cégre, amelyiknek a dolga lett volna. A hajléktalanok ügyét a kerület nem tudja egymaga megoldani, ezért is fordultam közös fellépésért Karácsony Gergely főpolgármesterhez. Addig is rendőrök, közterület-felügyelők, polgárőrök, szociális munkások járják Újbudát, és próbálják rávenni a hajléktalanokat, hogy vegyék igénybe azokat a helyeket, ahol menedéket lelhetnek. Mindig akadnak, akik ezt visszautasítják. A főpolgármesterrel közösen remélhetőleg sikerül csökkenteni az utcán élők számát, de naivság abban bízni, hogy teljesen eltűnnek onnan.
• A Bartók Béla úton évekkel ezelőtt kezdett kialakulni egy kulturális negyed. Mennyire kívánják folytatni ennek a fejlesztését?
Nyilván fel kell állítani sorrendet, különösen ebben a gazdasági helyzetben, ám én ma is azt mondom, amit egy éve a kampányban: az egészségügy és a kultúra a legfontosabb. A Bartók Boulevard program 2007 környékén indult el, Molnár Gyula polgármestersége idején. Később lelassult a fejlesztés, de most felgyorsítjuk. Ha sétálóutcává nem is lehet a Bartók Béla utat alakítani a jelentős forgalom miatt, de galériák, kis kávézók, bisztrók létrejöttét lehet ösztönözni, az oda vezető kis utcák közül egyik-másikat le lehet zárni az átmenő forgalom elől. Az Európai Uniótól a kerület több mint másfél milliárd forintot nyert kulturális célokra, idén pedig Újbuda ad otthont az egyik leglátogatottabb budapesti kulturális eseménynek, az ARC kiállításnak, amely október elején nyílt meg a Bikás parkban.
• Újbuda emblematikus helye a Karinthy Színház. Mi lesz vele?
A tavaly elhunyt alapító, Karinthy Márton közismerten sokat tett azért, hogy legyen Budának, Újbudának állandó kőszínháza, fontos, hogy ez továbbélhessen. A Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, Oberfrank Pál felvázolt egy nagyon kívánatos tervet. Abban a háztömbben, tehát nemcsak a jelenlegi színházban, kulturális központot alakítanának ki, benne egy jobb adottságú játszóhellyel, kiállítótérrel.
• A Teátrumi Társaságnak elég jók a kormányzati kapcsolatai ahhoz, hogy pénzt kapjanak ehhez...
Valóban. A célunk nekünk is az, hogy a Karinthy Színház tovább tudjon működni.
• A kerületbe három autósztráda és a körgyűrű önti a forgalmat, jelentős területen fizetni kell a parkolásért. Mit kapnak cserébe az itt élők?
A kerület P+R parkolóvá alakult át, ami az itt élőknek jelent gondot, hiszen nekik jut így nehezebben hely, nem beszélve a nagy forgalom okozta légszennyezésről. Az előző vezetés által kötött szerződés alapján június 30-áig nem az önkormányzat intézte a parkolás ügyeit a hozzá tartozó területeken, a főútvonalak pedig csak év végével kerülnek vissza hozzá. Az első lépések egyike volt a fizetős parkolás határainak kiterjesztése, ám az ott lakókra ez a kötelezettség nem vonatkozik, a cél az, hogy ők könnyebben találjanak helyet maguknak. Az önkormányzat támogatja, hogy több parkolóhely legyen ott, ahol a kerületbe érkezők tudnak megállni.
• Mi várható jövőre?
Gazdasági értelemben biztos, hogy újabb nehéz év elé nézünk. 2021-ben legalább 4–5 milliárd forinttal csökken az önkormányzat költségvetése. Minket nem fog segíteni a kormány abban, hogy pótoljuk veszteségeinket. Németországban például nem elvettek, hanem adtak az önkormányzatoknak, mert ott tudják, oda kell tenni a pénzt, ahol az emberek élnek. Itt ugyan arról beszélnek, hogy összesen 120 milliárddal több jut a központi költségvetésben az önkormányzatoknak, csak közben arról hallgatnak, hogy az eddigi 40 milliárdról 160 milliárdra emelik fel az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást. Máris 40 milliárddal kevesebb marad. A gépjárműadóból származó teljes bevétel elvétele szintén 40 milliárdos kiesést okoz.
• Akkor a következő négy évben mindig erre lehet majd hivatkozni, ha valaki az eredményeket kéri számon?
Komolyan dolgozunk a programunk végrehajtásán, időarányosan nem állunk rosszul. A kerületért dolgozókban van akkora szellemi potenciál és kitartás, hogy ilyen körülmények között is meg tudjuk találni a lehetőségeinket. Mindazt, ami ahhoz kell, hogy az emberek a lehető legkevesebbet érzékeljék a nehézségekből. Mindent nem tudunk megoldani, de igyekezni fogunk.
D. J.
| Elég volt a túlépítésből Ha egy terület olyan népszerű, mint Újbuda, akkor oda még többen szeretnének költözni, de a régebben ott élők nem feltétlenül örülnek ennek. A tavaly felálló önkormányzati vezetés azzal szembesült, hogy több mint 14 ezer lakás vár átadásra, illetve felépítésre, ebből 4400 már a tulajdonba vételi eljárásnál tartott. Az október 13-i választás utáni héten az akkori főépítész egy nap alatt még 620 lakás felépítésére adott ki egyetértést városképi szempontból. Már a kampány során is az derült ki a beszélgetésekből, hogy túlépített a kerület, nincs meg a szükséges infrastruktúra, hiányoznak parkolók, üzletek, parkok. Le kell lassítani az építkezések folyamatát – például Madárhegyen is, ahol változtatási tilalmat rendeltek el –, mert az infrastruktúra fejlesztése nem tud ezzel lépést tartani. Tárgyalásokat kezdtek már folyó, nagyszabású beruházásokkal kapcsolatban is, ilyen például a BudaPark a Lágymányosi-öbölnél, ahol 25 ezer munkahely létesül és 3 ezer lakás épül. Több tízezer ember közlekedik majd arra, miközben a Budafoki út, a Dombóvári út már most is túlterhelt, nem beszélve az óvodák, iskolák hiányáról. A BudaPark kiemelt állami beruházás, tehát az önkormányzat legfeljebb kérdezhet, javaslatokat tehet. A kerületben élőknek viszont elemi érdeke, hogy ha a beruházás befejeződik, akkor a régi negyedek is normálisan élhessenek az új mellett. |
| Többet költünk szociális ügyekre, mint elődeink Hosszabb interjút adott nemrég az Újbuda TV-nek Simicskó István, a kerületet korábban irányító Fidesz–KDNP parlamenti képviselője, kritizálva a mostani vezetést. Egyebek közt azt mondta, hogy a szociális kiadásokat csökkentették. László Imre polgármester ezzel kapcsolatban közölte: korábban az volt a gyakorlat, hogy a költségvetésben 400–420 millió forint szerepelt, ám ennél jóval kevesebbet fordítottak szociális célra. Ez afféle tartalék kasszaként működött, innen csoportosítottak át máshová pénzeket. – Ki fog derülni, mi sokkal többet költünk valójában szociális ügyekre, mint az elődeink. Az országgyűlési képviselő azt is állította, hogy a járvány első időszakában az önkormányzat vezetése nem segített eléggé a lakosságnak a védekezésben. A polgármester viszont azt idézte föl, hogy amikor még alig-alig lehetett maszkhoz jutni, a külügyminisztérium bejelentette, hogy vett védőeszközöket, amelyekből Újbudának is jut. Ám ezeket sehol sem lehetett fellelni – aztán Simicskóék kezdtek maszkokat osztogatni, a képviselő fényképével. A kerületi rendelőintézetbe még ezekből sem jutott. Időközben az önkormányzat nagyobb tétel maszkot tudott vásárolni, és ebből juttatott a rászorulóknak. A minap fideszes képviselők is kértek védőeszközöket. – Örömmel adtunk nekik, mert ez is csak azt jelenti, hogy az övéiket bizonyára olyanoknak adták, akiknek nagyon kellett, amit ezúton is köszönök – tette hozzá László Imre. |