Emléktáblát kapott a tudós botanikus

Emléktáblával tiszteleg Újbuda Önkormányzata Dr. Andreánszky Gábor botanikus előtt. Életére és munkásságára a minap a professzor leszármazottai, tanítványai és tisztelői körében emlékeztek. A táblát annak a Szabolcska Mihály utcai ház falán helyezték el, amelyben utolsó éveit töltötte a tudós.

Dr. Andreánszky Gábor a 20. század első felének egyik legkiemelkedőbb botanikusa volt, nevéhez jelentős növényföldrajzi és vegetációtörténeti kutatások fűződnek, ősnövénytani vizsgálataival pedig iskolát teremtett. 1942-től a Budapesti Tudományegyetem növényrendszertani és növényföldrajzi tanszékének tanára lett, illetve '42-ben nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum (később a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló) növénytárának igazgatójává is. A posztot 1945-ig töltötte be, amikor az egyetemen tanszékvezető lett, egészen 1952-ig. Ekkor politikai okokból (báró volt) kitiltották az egyetemről és visszakerült a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárába munkatársként, ahol haláláig dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémiának 1945-1949 között volt tagja.

Az emléktábla avatáson Dr. Milkovich István nyugalmazott tanszékvezető elmondta, Andreánszky egyike volt azoknak, akik világelsővé tették a magyar oktatást. Szerint a tudósnak nemcsak eredményei, hanem tulajdonságai is tiszteletre méltóak. - Szakmai kiválóság, emberi méltóság és szellemi nagyság jellemezte a világhírű botanikust, személyiségét pedig tovább nemesítette családjából hozott erkölcsi tartása, vallásossága, műveltsége és viselkedéskultúrája. Ezek az értékek igazi példaképpé emelik Andreánszky Gábort – fogalmazott a professzor.

Tudományos kutatásai során főként florisztikával és növényföldrajzzal foglalkozott, a Mediterráneum (Szicília, Szardínia, Appenninek, Észak-Afrika), valamint az Alpok és a Kárpátok flóráját vizsgálta. Paleobotanikai munkásságának középpontjában a harmadidőszak, azon belül is a miocén kori növényvilág állt, emellett az egyes növénycsoportok földtörténeti korokon átívelő törzsfejlődését és a változások hátterében álló klimatológiai okokat kutatta. Nagy figyelmet szentelt az ország területén lévő erdőségek fejlődéstörténetének. Gyűjtéseinek és kutatásainak eredményeként a múzeumi növénytár ősnövénygyűjteménye megkétszereződött. 1948-ban ő hívta életre az egyetlen évfolyamot megért Hungarica Acta Biologica című tudományos folyóiratot, ezen kívül két nagy monográfiát és fontos szakkönyveket jelentetett meg.

T.D. - ÚjbudaTV