Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalomból középszinten 1167 helyszínen 71 954 vizsgázó, emelt szinten 47 helyszínen 1718 vizsgázó tett érettségit. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű és emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott.
Középszinten Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és József Attila munkásságához kapcsolódó feladatok vártak a diákokra, míg emelt szinten Vörösmarty Mihály és Dante szerepelt a feladatok között.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli első 90 percében két különböző feladat megoldását várták a vizsgázóktól.
A szövegértési feladatsor szövege a Petőfi Irodalmi Múzeum ARCpoetica című kötetéről folytatott, a Hogyan építette Petőfi saját imázsát? címmel 2015. március 15-én közreadott beszélgetés volt, amely Petőfit egy új, a mai korhoz közeli szerepben mutatja be. Megtudható például, milyen tudatosan használta a költő a nyilvánosság akkortájt legdivatosabb eszközeit, a róla, sokszor az ő megrendelésére készült festményeket, rajzokat, metszeteket, sőt az is kiderül, kedvelte-e fennmaradt egyetlen korabeli fotóját. A feladatsor 10 kérdésen keresztül vizsgálta, hogyan értette meg a diák a szöveg tényeit, állításait, összefüggéseit, miként tudja megkülönböztetni a két megnyilatkozó álláspontját. Arra is vonatkozott egy kérdés, hogyan értékelhető az ARCpoetica cím jelentése, kommunikációs szerepe, hatása - közölték.
A korábbi vizsgákról ismert 40 pontos szövegértési feladatsort követte - a 2017-es változások nyomán új feladattípusként - egy adott műfajú szöveg megalkotása.
A vizsgázó választhatott, hogy egy felvetett kérdésről, problémáról szóló érvelést ír vagy egy meghatározott műfajú gyakorlati szöveget alkot. Az érvelést felvezető szöveg a humort a versengés, a rivalizálás, a kontroll eszközeként említette, erről fejthette ki egyetértő vagy ezt vitató álláspontját a vizsgázó 3-5, jól elkülöníthető érvben. A gyakorlati szöveg ez esetben egy utastájékoztatói állásra pályázó motivációs levél megalkotása volt. Akár az érvelést, akár a gyakorlati szöveget választották a diákok, 120-200 szó volt a megoldás elvárt terjedelme. A feltételeknek megfelelő jó megoldással összesen 10 pontot szerezhettek a diákok.
A 90 percet követő 150 perc a műértelmező szövegalkotási feladatoké volt. E második részben 40 pontért (25 a tartalom, 5 a szerkesztés, 10 a nyelvi megformálás), két szövegalkotási feladat közül egyet kellett megoldania a vizsgázónak, saját választása alapján.
Az Egy mű értelmezése feladat Kosztolányi Dezső Boldogság című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A feladat kijelölése szerint a szöveg tudatosan fordult szembe a címhez fűződő olvasói várakozással, továbbá némiképp eltér a novella megszokott műfaji sajátosságaitól. Az értelmezési feladat e jellemző eltérések kifejtését és értékelését kérte, összefüggésben a szöveg fő témájával, a boldogsággal.
Az Összehasonlító értelmezésben József Attila Elégia és Radnóti Miklós Nem tudhatom... című alkotásának adott szempontok alapján történő összevetése szerepelt.
Az emelt szintű írásbeli érettségi 240 percben háromféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően (az eddigi négy feladat helyett), és a diákoknak mind a három feladatot meg kellett oldaniuk. A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy adott szöveg értését és a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását vizsgálta. A Műértelmező szövegalkotási feladat egy műről szóló elemző-értelmező szöveg alkotását várta el 400-800 szó terjedelemben, a feladatban adott szempontok kifejtésével. A Reflektáló szövegalkotás egy adott problémáról szóló 150-450 szavas érvelő, véleménykifejtő szöveg megfogalmazását adta feladatul.
A Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (40 pont) kiinduló szövege Ottlik Géza Iskola a határon könyvének Sár és hó című fejezete. (Ottlik regénye az emelt szintű központi szóbeli tételsor egyik tétele is.) A 10 feladat a szöveg jelentésének és összefüggéseinek megértésére, egyes jellemzőinek önálló, kreatív értelmezésére irányult, továbbá stilisztikai, retorikai, grammatikai kérdéseket is tartalmazott.
Az Egy mű értelmezése feladat (30 pont) Vörösmarty Mihály Éj és csillag című lírai alkotásának elemzése volt, melynek kiemelt szempontja az ellentét alakzatának, továbbá a vallási hagyomány nyelvének a vizsgálata.
A Reflektáló szöveg alkotása (20 pont) Dante Isteni színjáték című művének új fordításait állította középpontba. Ennek kapcsán a vizsgázó kifejthette álláspontját az újrafordítás jelenségéről és szükségességről, továbbá saját példával kitérhetett arra is, felváltaná-e az iskolai taneszközökben közölt klasszikus műfordításokat a mai, újrafordított szövegekkel.
Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. A jó helyesírásért 8, az olvasható, rendezett írásképért 2 pont jár. Ez a (maximálisan) 10 pont csökkenhet a javítási-értékelési útmutató mellékletében felsorolt, a vizsgázók által elkövethető vétségek miatt - közölte az Oktatási Hivatal.
A vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak. Az idén május 5. és június 30. között a középiskolákban - valamint a 20 fővárosi és a megyei kormányhivatal szervezésében - 1170 vizsgahelyszínen szervezik meg az érettségiket.
Azérettségi vizsgákat 3190 érettségi vizsgabizottság közreműködésével szervezik meg. A vizsgaidőszak kezdete május 5., a vége június 30. (a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja). Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdő időpontja június 8., a végső időpontja pedig június 15. lesz, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka a június 19-30 időszakra esik - olvasható a közleményben.
A jelentkezők együttesen mintegy 399 300 vizsgát tesznek majd várhatóan le. Érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további 33 500 érettségi vizsgaeredmény kerülhet be, a már korábban megszerzett vizsgaeredményeik alapján.
MTI