Iparűzési adóból a tervezettnél 35 milliárddal kevesebb, 139 milliárd forint folyhat be, a közösségi közlekedés bevételkiesése nagyjából 20 milliárd forint (ebben nagy szerepet játszott az idegenforgalom összeomlása). Hárommilliárd forinttal kevesebb érkezett a kasszába olyan intézményektől, mint a gyógyfürdők, a múzeumok, könyvtárak vagy az állatkert, emellett a tervezettől egy-egy milliárddal elmaradtak az értékesítésekből származó, illetve az osztalékbevételek. A szolidaritási hozzájárulás évközi emelése – amiről a kormány döntött – további 12 milliárd forint terhet jelent.
A főváros tavasszal 65 milliárd forintot zárolt a válság hatásainak kivédésére, most ennek közel felét végrehajtják, 30 milliárd forint értékben törölnek a költségvetésben szereplő beruházásokat, feladatokat. Emellett átstrukturálják 10 milliárd forint értékben az Európai Beruházási Banktól (EIB) idén lehívható hitelkeretet, és 29 milliárd forintnyi értékpapírt adnak el. A következő években Budapest a saját, fejlesztésekre tervezett forrásait a működési kiadásokra használja fel, a fejlesztéseket pedig hitelből, támogatásokból, közvetlen uniós forrásokból finanszírozza majd.
– Nagyjából 2023-ig szűk esztendők várnak ránk – idézte Karácsony Gergelyt a telex.hu. Budapest előtt két út áll: az egyik, hogy feléli a pénzügyi tartalékát, de akkor csődbe kerülhet. A másik, hogy törölnek szinte minden fejlesztést, és visszavágják a működést. Ebben a stratégiában nincs lehetőség béremelésre. Elbocsátásokat nem terveznek, kivéve a gyógyfürdőket, ahol 10 százalékos csoportos leépítés lesz.
A helyzet megoldásában a kormány is segíthetne. Ennek egyik útja az lenne, ha sikerülne megegyezni a központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási hozzájárulás csökkentéséről (az idei 12 milliárd után ez jövőre 16 milliárd lesz). A közgyűlés felhatalmazta a városvezetést, hogy erről tárgyaljon a közfejlesztési tanács ülésén. Korábban a főpolgármester emlékeztetett arra – írta a hvg.hu –, hogy a fővárosban termelődik az ország GDP-jének közel 40 százaléka, aminek a töredéke marad helyben, a szolidaritási hozzájárulás felemelése óta pedig Budapest a központi költségvetés nettó befizetője. – Egy másik lehetőség lenne az újraindítási adó – mondta a főpolgármester. Ez az iparűzési adó 0,5 százalékpontos ideiglenes emelését jelentené egyes szektorokban, évi 5 milliárd forint árbevétel fölött. Karácsony Gergely szerint a válság mindenkit sújt, de a fővárosban is vannak olyan szektorok, amelyeket kevésbé, tőlük lehet több hozzájárulást kérni. Ezt csak a kormány együttműködésével lehet megtenni, a főváros nem változtathat az iparűzési adó szabályain.
Újbuda
| A tervezett újraindítási adóval érintett szektorok: a feldolgozóipar; villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; vízellátás: szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés; kereskedelem, gépjárműjavítás; szállítás, raktározás; információ, kommunikáció; pénzügyi, biztosítási tevékenység; szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. |
