Idén is megkezdődött a nagy szentjánosbogarak rajzása (azaz a Lampyris noctiluca párzási időszaka), amikor a fűben, az aljnövényzeten várakozó röpképtelen nőstények világítva várják párjukat. A hímek – akik sokkal kisebbek a nőstényeknél – szintén világítanak és röpködve keresik rövidke életük értelmét.
Az alcsúti Szentjánosbogár-séták kezdetben családias hangulatú, baráti összejövetelek voltak, az első évben 35 látogatóval. Az évek alatt egyre népszerűbbé váló program 1500, 2800, 3400, majd 4800 fős, nyolc-tíz napos esti programsorozattá nőtte ki magát, majd 2015-ben, az UNESCO Nemzetközi Fény Évében, amikor hazánkban az év rovara a Nagy szentjánosbogár lett, Magyarország több Nemzeti Parkjában voltak vezetett esti túrák, és több, mint 12 ezer érdeklődőt mozdított ki a szabadba a Mécsbogár Fesztivál – olvasható a programokat összefogó Bogármester.hu oldalon.
Fotó: MTI
Idén is az Alcsúti Arborétum a rendezvénysorozat központi helyszíne, de június második felében az alábbi helyszíneken is tartanak szakvezetéssel egybekötött Szentjánosbogár-sétákat: Agostyán, Bakonybél, Budakeszi Arborétum, Eplény, Felsőtárkány, Gemenc, Királyrét, Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark, Pilisszentiván, Rácalmás, Soroksári Botanikus Kert, Szarvasi Arborétum, Tata, Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. Néhány helyszín online regisztrációhoz kötött, de a legtöbb helyen nincs szükség bejelentkezésre. A programok célja, hogy az érdeklődők minél többet tudjanak meg az adott térség természeti-, kulturális értékeiről és a szentjánosbogarakról.
A sétákat összefogó oldal felhívja a figyelmet, hogy a szentjánosbogár-rajzás időpontját a szentjánosbogarak határozzák meg, az egyes helyszíneken a rajzás intenzitását pedig a természet szabályozza. Melegebb időben a rajzás dátuma korábbra tolódhat, a gyors hőmérséklet csökkenés hatására pedig a rajzási időszak lerövidülhet. A fenti okok miatt a szentjánosbogár-séták látványa minden esetben más és más lehet. Kérik, hogy minden helyszínre az időjárásnak megfelelő öltözetben érkezzenek az érdeklődők.
Újbuda
