Kalevala és Kalevipoeg

Megtelt a Finn Nagykövetség előadóterme, amikor Johanna Laakso, a Bécsi Egyetem tanára a finn kultúra napja, valamint Észtország függetlenségének századik évfordulója kapcsán tartott beszámolót a Kalevaláról és az észt nemzeti eposzról, a Kalevipoegról. A nyelvész professzor részletesen taglalta a két alkotás és a két nemzet közötti azonosságokat, különbégeket. A Kalevipoeg ugyan később készült el, mint a finn Kalevela, de nem annak másolata. A Kalevalát Elias Lönnrot néprajzkutató az összegyűjtött népi énekekből fűzte össze, maga viszonylag keveset írt hozzá. Ezzel szemben Friedrich Reinhold Kreutzwald észt költő, író, folklorista, nem népi énekekből, hanem prózai mondákból építkezett, és ezeket a mondákat öntötte a hagyományos észt versformába. A Kalevipoeg magyarul is megjelent Bán Aladár, majd Bereczki Gábor nyersfordítása alapján Rab Zsuzsa fordításában.

A finn kultúra napja alkalmából idézte fel az elmúlt év eseményeit Petri Tuomi-Nikula finn nagykövet. 2017-ben több mint kétszáz ünnepségen emlékeztek Finnország és Magyarország szerte az északi ország függetlenségének századik évfordulójára. Idén egy „kis pihenés” után a korábban megkezdett tárgyalások és megbeszélések folytatására kell koncentrálni – mondta a nagykövet. A két ország között korábban megalapozott különleges kapcsolatot fenn kell tartani. Több gazdasági, politikai, társadalmi projektet kell folytatnunk, amelyek ezt alátámasztják, hiszen pénz nélkül nincs kultúra, szépség, nincs mód a két nemzet kincseinek kölcsönös megismerésére – mondta korábban lapunknak Petri Tuomi-Nikula

Az ünnepség Rácz István-díjak átadásával végződött. Az elismerést, amelyet 2002-ben alapítottak Finnországban, minden évben egy-egy, a finn-magyar kapcsolatok fejlesztéséért sokat tett finn és magyar személyt díjaznak. Idén magyar részről Csikász Sándorné, a Szolnoki Finnugor Népek Baráti Körének alapítója és alelnöke kapta azelismerést.

T. K.