Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 10. péntek, Amália

Karinthyak Újbudán

Újbuda   |   2020, január 17 - 10:08
Nyomtatóbarát változatSend by email

Frigyes, Ferenc és Márton. Három generáció, amelynek férfitagjai kitörölhetetlenül beírták nevüket a magyar irodalom halhatatlanjai közé. Három férfi, aki bizonyítási vágyait az alkotás örömében fejezte ki. Fiúk, akiknek életét anyák és feleségek befolyásolták. Karinthyak, akik száz esztendeje alakítják Újbuda arculatát.

Karinthyék újbudaisága valójában Frici második feleségének és persze a véletlennek volt köszönhető. A legendák szerint „Lágymányos királynője”, azaz Böhm Aranka, akinek orvos férje még nem érkezett vissza az I. világháborús frontról, egy szánkóbaleset miatt szobafogságra kényszerült, és szórakozásként a telefonkönyvben keresett új férjet magának. Egyes források szerint először politikusokra vadászott, de mivel ők délelőtt dolgoztak, az írókat vette célba. Így hívta fel az akkorra éppen megözvegyült Karinthy Frigyest is. Mindez száz évvel ezelőtt, 1920 januárjában történt. A telefonbeszélgetésből kapcsolat, majd a nő válása után házasság és közös gyerek lett.

Élet a Hadikban
Elmondások alapján, amilyen gyönyörű és okos volt Aranka, olyan makacs is. Lágymányost tartotta otthonának, esze ágában sem volt átmenni Pestre egy kávéért. Így inkább Frici és vele együtt az irodalmi elit tette át székhelyét Budára, a Hadik Kávéházba, amely pár perces sétára volt a Karinthy család otthonától, a Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) út 2. alatti háztól. Ez fontos szempont volt, mivel életük túlnyomó részét a Hadikban töltötték. Míg a fiatalasszony barátnőivel beszélte át az aktuális „plettyeket”, addig Frigyes sakkozott, kártyázott vagy irodalmi játékokat játszott barátaival. És ha elfogyott a pénz, akkor alkotott. Ez gyakran előfordult, hiszen neje nagyon nagy lábon élt, de fiai is folyton pénzt kértek tőle. Hogy azért tették mindezt, mert valóban szükségük volt rá, vagy mert szinte csak ilyenkor találkozhattak apjukkal, ma már nem tudni, de tény, hogy Fricinek folyton írni kellett. A Capillária és a Kötéltánc mellett ebben az időszakban születtek a Hogy kell bánni a férfiakkal?, a Ne bántsuk egymást, vagy éppen a Visszakérem az iskolapénzt című alkotásai is. Az írás mellett műfordítást is vállalt, noha nem igazán tudott idegen nyelven. Testvére, Emília – ahogy ők hívták, Mici – készítette a nyersfordításokat, Frici ezeket öntötte formába (ezért lett Milne főhőse magyarul Micimackó). Ha mindez nem volt elég a családi kiadások fedezésére, akkor jött a reklámszöveg. Egy korabeli interjújában Karinthy így fogalmazott: „Én egészen véletlenül jöttem rá, hogy a reklámból pénzt is lehet csinálni. Ez akkor volt, amidőn az Így írtok Ti kötetemben egy Ady-versparódiába a nagyobb vicc kedvéért bevettem azt a szót is, hogy Herz szalámi. A gyár ezért hálából olyan hihetetlen mennyiségű rúd szalámival halmozott el, hogy fel kellett csapnom szalámikereskedőnek”.

Cini, a lokálpatrióta
Karinthy Ferenc, azaz Cini gyerekkorának színhelye a mai Lágymányosi híd környéke, a „Lagyi” szigetvilága volt. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Boros Ágnessel is, de házasságukra csak jóval később került sor. Családi fészkük színhelye a Gellérthegy lett, ahol először a Szüret utcában éltek, majd Cini Kossuth-díjának köszönhetően 1955-ben átköltözhettek a Ménesi út 71. alatti villába. A kert és a ház a nyugalom szigete volt Karinthy Ferencnek, akinek gyerek- és ifjúkora folyamatos bizonytalanságban telt. Nem csoda, hogy ragaszkodott a környékhez, és minden befolyását bevetette érdekében. 1969–70-ben például tévévetélkedőt rendeztek a kerületek között, a fődíj egy vadonatúj óvoda volt. A XI. kerület nyert, amiben Cini jelentős szerepet játszott. Ma is áll az óvoda a Baranyai utcában.

A színház szerelmese
Az iskola is a közelben volt, Marci a Köbölkút utcába járt, 1956-ban kezdett. „Ekkor volt a forradalom, így szinte rögtön szünet következett. Októbertől januárig zárva tartott. Gondoltam, ha ez ilyen, ki lehet bírni” – mesélte egy korábbi interjújában. Aztán persze jött a tanítás, az iskola emlékezetes testnevelő tanárával együtt. Marci nem rajongott a sportért, a színházakért annál inkább. Még tízéves sem volt, amikor a környékbeli gyerekekből társulatot toborzott, akikkel évente két bemutatót is tartott otthon, a családhoz járó politikusoknak, színészeknek, íróknak ezt kötelező volt megtekinteniük. Bár elsősorban a kulisszák mögött érezte jól magát, olykor kimerészkedett a rivaldafénybe is, sőt, a filmvásznon is feltűnt. Játszott például az 1962-ben bemutatott Hogy állunk fiatalember? című filmben Kern Andrással, és később is vállalt kisebb szerepeket, főleg a saját szórakoztatására.
Írásba is inkább kedvtelésből fogott – a családjáról szóló Ördöggörcs így is igazi könyvsiker lett –, nagy szerelme a Hököm Színpad, a későbbi Karinthy Színház volt. „Egyszer valaki úgy fogalmazott: magának nagyon jó a vezetékneve, már csak egy jó keresztnév kellene hozzá” – mesélte Karinthy Márton, aki élete végéig azon dolgozott, hogy a neve ne csupán felmenőit juttassa az emberek eszébe, hanem önmagában is értéket képviseljen. Sok harcot kellett megvívnia az első magánszínháznak az életben maradásért, míg Buda népszerű teátrumává vált. Több mint három évtized alatt szinte minden műfajt felvonultattak itt, számos bemutatóval büszkélkedhettek, igazi nagyságuk mégsem ebben rejlett: állandó társulatot nem tartottak fenn, de mindenki kapott szerepet, akinek szüksége volt rá, kortól, nemtől, társadalmi helyzettől és politikai megítéléstől függetlenül.
Nemcsak színházához, hanem „szülőfalujához”, Újbudához is hűséges maradt Karinthy Marci. Díszpolgári címének majdnem annyira örült, mint a Kossuth-díjnak, a színház a kerületi rendezvényeken is rendszeresen képviseltette magát. Az igazgató kedvence a gazdagréti halászléfőző verseny volt, ahová először kíváncsiságból látogatott ki, majd a zsűri tagjaként tűnt fel, később már az elnöke lett. Ezt nagyon komolyan vette, művészi precizitással kóstolta meg az esetenként száz tányér levest. Az utolsó alkalom egybeesett a 70. születésnapjával, de még ekkor sem mondott le zsűrielnöki posztjáról. Két hónappal később, 2019. november 6-án hunyta le örökre szemét.


K. A.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.