A Gazdagréti lakótelep építése 1983 tavaszán kezdődött. Akkor a tereprendező munkák során sírfoltokat találtak, ezért a környéken április 1-jén megkezdődtek a feltárások. Az ásatások végén és a talajt előkészítő munkálatok után a Győri Állami Építőipari Vállalat megkezdte a házak építését. Első ütemben a Regős utca eleje készült el, majd 1984. március 21-én átadták az első lakást, amelyet a következő években 5771 másik követett.
Farkas Zsolt (az Újbudai Kulturális Intézet munkatársa) 2009-es A Gazdagréti lakótelep című tanulmánya így szól a terület történetéről (a szövegrészletet módosítás nélkül közöljük):
„Ekkor még nem voltak üzletek, kommunális létesítmények Gazdagréten. A tömegközlekedés is csak május 1-jén indult meg. A Törökugrató utcától felfelé a budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat folytatta az építkezést. Az első lakások átadása után, mintegy fél évvel később nyitottak ki az első üzletek. Az élelmiszer ellátást először konténerből biztosították. A Kelenföldi KÖZÉRT vállalat ABC-áruháza 1986. augusztus 28-án nyitotta meg kapuit 1146 négyzetméteren, amely a vállalat legnagyobb üzlete volt. Érdekessége, hogy a bolt árukínálatának az összeállítása részben az itt lakók javaslatai alapján történt.
A közintézmények átadása a lakótelep építésének az üteméhez igazodott. A Törökugrató utcai Általános Iskolát a GYÁÉV építette, s 1984. szeptember 4-én megkezdődhetett az első tanítási nap. Az akkori pedagógusok a nyár folyamán többször is megtekintették a leendő munkahelyüket, ahol csupaszon álló falakat, s a pince helyén egy kisebb tavat találtak. A riasztó helyzet ellenére az iskola időben elkészült, s szeptember 3-án délután (délelőtt még a munkások az utolsó simításokat végezték az épületen és környékén) az iskola udvarán megtartották a tanévnyitót.
Ez a tanévnyitó volt az első esemény, amelyről a Gazdagréti Közösségi Televízió (a mai Újbuda TV) tudósított. A kábeltévé létrejöttét a kerületi párt- és tanácsi vezetés által életre hívott operatív bizottság koordinálta. A Híradótechnikai Vállalat, a Híradástechnikai Szövetkezet és a SZÁMALK biztosította a technikai hátteret, a Magyar Televízió munkatársai pedig elkészítették az első felvételeket.
Ugyancsak ez év szeptemberében kellett volna fogadnia a gyerekeket a Törökugrató utcai Óvodának is, amely a KOMOTÉRTERV gmk. kivitelezésében épült. Azonban a sok sikertelen műszaki átadás miatt csak 1985. március 4-én vehették birtokukba az épületet az ovisok.
A Törökugrató utcai Bölcsőde 1985. szeptember 29-én, a Gazdagréti Közösségi Ház pedig 1985. novemberében nyitotta meg a kapuit. A közösségi házról több mendemonda is elterjedt, amelyek szerint eredetileg felvonulási épület volt, s a kezdetekben pártházként funkcionált. Nos, egyik sem igaz! A FŐBER tájékoztatása szerint a felvonulási épületként, a lakótelep aljáról nézve jobboldalon, egy hosszúkás zöld panelelemekből álló épület szolgált, illetve annak idején a XI. kerületben az MSZMP helyi szervezetei a közösségi házakban kaptak irodákat.
Az 1985/86-os tanévben megindult a tanítás a Csíki-hegyek utcai Általános Iskola alsó tagozatán, amely ekkor még a Törökugrató utcai Általános Iskola igazgatása alatt működött, ahol reggelenként gyülekeztek a gyerekek, majd a pedagógusok kíséretében mentek fel az iskolába. 1986. április 2-án került önálló igazgatás alá, s 1986. szeptember 1-jén volt az első ünnepélyes tanévnyitója. A Csíki-hegyek utcában az óvoda 1986. szeptember 1-jén, a bölcsőde pedig 1986. október 23-án nyitott.
A Gazdagréti téren a Nyugdíjas Házat 1986. december 24-én adták át hivatalosan, ahol az 5. számú Gondozási Központ is működik. A tér másik oldalán álló óvoda 1988. szeptember 1-jétől fogadja a kicsiket, s azóta nem épült új önkormányzati óvoda a kerületben.
Az orvosi rendelők és a gyógyszertár 1987 őszére készültek el, addig a betegeket ideiglenesen a mai gyermekfogászat rendelőjében, a Regős utca 6. alatt látták el.
A Szabó Ervin Könyvtár Gazdagréti Fiókja a Nagyszeben téren 1987. augusztus 19-étől várja az olvasókat, 260 m² alapterületen.
A Gazdagréti lakótelepen sokáig nem volt középiskola. A Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 1990. szeptember 1-jén nyitotta meg a kapuit, amelyet fővárosi beruházás keretében a 23. számú Állami Építőipari Vállalat épített fel. Az iskolát az ország legkorszerűbb szakmáját oktató középiskolának szánták, de a lakótelep igényeinek megfelelően gimnáziumi képzés indítását is engedélyezte az iskolát fenntartó Fővárosi Önkormányzat.
A lakótelep építése idején az új lakóknak sok kellemetlenséget kellett eltűrniük, illetve a tervezési hibáknak köszönhetően ma is elviselniük. Nem voltak járdák, nem volt telefon (sokáig csak egyetlen nyilvános fülke üzemelt), a csatornázások miatt hatalmas gödrök tátongtak, amelyek fölött egy-egy pallón kellett átegyensúlyozni, s a tömegközlekedés is nehézkesen indult, hiszen az elején csak a telep közepéig jártak a buszok, s onnan már gyalogolni kellett. Az épülő lakótelepen kevés volt a gyerekeknek alkalmas mozgástér (többek közt ez volt az egyik oka, hogy mindkét iskola testnevelés-tagozatos lett), akik jobb híján, az építkezés során megmaradt betontömbök, törmelékek és vasgyűrűk között játszottak, amely igen balesetveszélyes volt. Az építők hanyagsága 1989. április 29-én egy gyermek halálát okozta!
Annak idején egy sportpálya megépítését is tervezték, amely azóta sem készült el.
Az eredeti tervek szerinti alacsonyabb épületeket magasabbra építették, sokak szerint ingatlanspekulációs okokból. Azonban valószínűbbnek tűnik, hogy az adott ötéves tervben előirányzott lakásszámot „próbálták” olcsóbban teljesíteni. S ennek ma isszuk meg a levét, hiszen annak idején egy lakásra 0,5 gépjárművel számolva alakították ki a parkolási lehetőséget. A rövidlátó tervezésnek, a több lakásnak és a piaci alapú gépjármű kereskedelemnek „köszönhetően” vált napjainkra tragikussá Gazdagréten a parkolási helyzet és a belső utakon a közlekedés.
Összességében azonban megállapíthatjuk, hogy a gazdagréti az ország egyik legszebb lakótelepe. A változatos domborzati viszonyok, a különböző magasságú és típusú épületek, a hatalmas zöldterületek és a budai hegyek felöl áramló friss levegő teszi élhetőbbé Gazdagrétet a többi „betondzsungellel” szemben. Nem véletlen, hogy itt forgatták a Szomszédok című teleregényt, illetve, hogy az 1986 nyarán hazánkba látogató Mihail Gorbacsov feleségének is ezt a lakótelepet mutatták meg. Raisza asszony megtekintette a kábeltelevíziót, a közösségi házat és a mellette található bölcsődét, majd ellátogatott egy családhoz is a Törökugrató utca 10-ben.
1989-ben komolyan felmerült a tervezett világkiállítás egyik lehetséges helyszíneként Gazdagrét is. Az 1989. márciusi XI. kerületi Híradó szerint: „A terület jól kapcsolható be a főváros tömegközlekedésébe, amelynek legkedvezőbb formája – a kiállítástól függetlenül is szükséges – Dél-Buda – Rákospalota metróvonal Kálvin tér – Bocskai út – Gazdagrét közötti kiépítése, továbbá a lágymányosi Duna-híd megépítése lehetne.
A teljes tanulmány itt olvasható: http://www.c3.hu/~eklektik/gazdagret/
http://www.c3.hu/~eklektik/gazdagret/
