Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 5. szombat, Vilma

Kölcsey-emlékplakettet kapott Ágh István költő

Újbuda   |   2016, január 18 - 14:02Nyomtatóbarát változatSend by email

Újbuda kitüntetettje, Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító vehette át a Kölcsey Társaság által alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napjának alkalmából rendezett szatmárcsekei ünnepségen vasárnap. A költőt 2015-ben Pro Cultura Újbuda díjjal tüntette ki a kerület vezetése.

A szatmárcsekei református templomot megtöltő több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a társaság elnöke laudációjában a 78 éves díjazottat méltatva úgy fogalmazott, hogy a költő egész életműve - versben, szépprózában, szociográfiában és esszében is - Kölcsey Ferenc öröksége és a Himnusz mellett áll. Mielőtt átadta a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet, elmondta, hogy szerinte Ágh István Kölcsey Ferenc egyik legkövetkezetesebb 20. és 21. századi örököse, aki nemcsak a vergődő, szenvedő magyarságot mutatta meg korának, hanem az alkotni képeset, a magasra tekintőt és a felemelkedőt is.
Ágh István (eredeti nevén Nagy István) 1938. március 24-én született Iszkázon, testvére Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Általános és gimnáziumi évei után 1961-ben az ELTE BTK magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1961-1962-ben az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. 1968 és 1970 között a Munka című folyóirat kulturális rovatának vezetője, 1975-ben az Új Írás versrovatának vezetője, majd 1985 és 1990 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa irodalmi publicisztikára. 1997 óta a Hitel munkatársa, a közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett.
Első verseskönyve 1965-ben jelent meg, azóta további tizenegy verseskötete mellett tíz szépprózát, esszét és öt gyermekirodalmi műveket tartalmazó munkája látott napvilágot. Versei gyakran jelentek meg a Kortársban, a Tiszatájban és más szépirodalmi folyóiratokban. Prózája is több típust foglal magában, jegyzeteket, naplókat, szociografikus írásokat, tárcákat, kritikákat, portrékat, önéletrajzi forrásokból táplálkozó műveket, melyek testvérének, Nagy Lászlónak alakjára is rávilágítanak. Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, melyek különböző antológiákban olvashatók.
A díjazott szerint a 20. század második felétől olyan irányzat lett Európában és Amerikában kizárólagos, amely az irodalom totális átértelmezésére tart igényt a "szabadság nevében", kizárja az alkotói személyességet, a bizonyosság helyett a viszonylagosságot, a méltóság helyett az alpárit, a remény helyett a nihilt képviseli. Ágh István kiemelte, hogy a 21. században Kölcsey emlékéből és életművéből lehet erőt meríteni, mert benne teljesedett ki a nemzeti hagyomány, a nyelv és az irodalom, valamint a reformgondolkodás.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő részesült az elismerésben, de díjazottak között volt többek között Vári-Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

Újbuda/MTI