Július 27-én budapesti sajtótájékoztatón ismertették a felvételik eredményeit
Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár közlése szerint 72 641-en nyertek felvételt, állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.
Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.
Alap és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ - ismertette.
A legtöbb jelentkezőt felvett képzések
Első helyen a mérnökinformatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés.
A jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.
A legtöbb hallgató az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került.
Mesterképzésben az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ. Képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra. A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés illetve a kommunikáció- és médiatudomány.
Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is.
A duális képzésnél idén jelentősen nőtt a felvettek száma, a tavalyi közel hétezerhez képest több mint 9600 hallgató került be. Úgy látta: nagyon jók a visszajelzések, egyre népszerűbb képzési formáról van szó, amely vonzó a pályakezdő fiatalok számára - mondta Horváth Zita.
Az érettségikről
Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár tájékoztatása szerint 106 907 diák tett érettségit, az összes értékelt tantárgyi vizsga meghaladta a 417 ezret. A bevezetett változások növelték a vizsgatárgyak számát is.
Az eredmények megegyeznek a tavalyival, azaz 3,66 volt az átlag. Nem lehet állítani, hogy nehezítette volna az érettségi a felvételizőknek a pályát - jegyezte meg.
A szakmai érettségi szintén alapvetően jó eredményeket hozott, a bukási arány a szakmai vizsgáknál mindössze 0,95 százalék volt.
Az érettségizők és felvételizők száma meghaladta az 57 ezret.
Az Oktatási Hivatal a felvételikről
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke ismertette, hogy közel 900 ezer dokumentumot dolgoztak fel, ezen felül 755 721 érettségi eredmény, 11 827 nyelvvizsgaadat, több mint egymillió pontszám van az adatbázisban. Az eredményekről közel 100 ezer SMS-t küldtek ki valamivel több mint egy óra alatt.
A besorolási döntés augusztus 5-ig személyre szabottan megjelenik a www.felvi.hu oldalon.
A diákok a besorolási döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül élhetnek jogorvoslattal
A fellebbezést a www.felvi.hu-n a kérvénytárból letölthető jogorvoslati kérelemmel az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. A jogorvoslat során azok a dokumentumok vehetők figyelembe, amelyeket a jelentkező az általános felvételi eljárásban határidőre csatolt a jelentkezéséhez.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pótfelvételi eljárásra - miniszteri döntés alapján - július 28-ától augusztus 7-én éjfélig lehet jelentkezni, kizárólag az e-felvételi rendszerén keresztül, a www.felvi.hu-n. A pótfelvételi eljárás során egy szakra lehet jelentkezni, és - néhány kivételtől eltekintve - önköltséges formában.
A tavalyi évhez képest fontos változás, hogy idén a pótfelvételi jelentkezéssel egy időben, tehát legkésőbb a jelentkezési határidőig kell a jelentkezést hitelesíteni.
Az idén is több szakon kiemelten magas pontszám kellett a felvételin
A Budapesti Corvinus Egyetemen a pénzügy és számvitel szakon 468 pontra, a nemzetközi tanulmányok szakon 465 pontra volt szükség, kommunikáció-médiatudomány szakon pedig 460 pontra.
A nemzetközi gazdálkodás szakon a Pannon Egyetemen 480 pontot, a Miskolci Egyetemen 474 pontot írtak elő a bekerüléshez. Jogász képzésben a Pécsi Tudományegyetemen 465 pontot határoztak meg, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pontot.
Mérnökképzésben a mechatronikai mérnök szakon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 454 pontot kellett elérni, a vegyészmérnöki szakon 421-et. Bizonyos mérnöki szakokra meglehetősen alacsony pontszámmal is be lehetett jutni, a logisztikai mérnök képzésre a vidéki képzőhelyeken 280-281 pont kellett.
Az ELTE-n matematika-latintanár osztatlan szakon azonban 480 pontot kellett teljesíteni a maximális 500-ból bekerüléshez.
Idén is előzetesen meghatároztak állami ösztöndíjas minimumpontszámokat alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakoknál. Ezeken a szakokon ennél alacsonyabb ponttal nem lehetett bekerülni.
Az előzetesen meghatározotthoz képest ugyanakkor jelentős változás volt az orvosképzésnél: az általános orvos képzésnél 380, az osztatlan gyógyszerésznél 385, míg a fogorvosnál 390 volt a pontszám. Ezeknél minden egészségügyi képzést folytató intézménynél magasabb volt a pontszám, a legnehezebb a Semmelweis Egyetemre volt a bejutás. Általános orvos képzésnél 436 pontot, fogorvos képzésnél 431 pontot, míg a gyógytornász képzésnél 405 pontot kellett elérni.
Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, SMS-ben kaptak értesítést. Az eredmények az e-felvételi személyre szabott oldalain is megtekintők lesznek.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.
Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma eléri vagy meghaladja a július 26-án este nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárt. Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a pontszáma, a jelentkezőt ebben az eljárásban nem vehetik fel felsőoktatási intézménybe. A felvételt nem nyertek a pótfelvételi során jelentkezhetnek újra.
MTI/Újbuda
