– Eddig legalább 177 újbudai vesztette életét a járványban. A Szent Kristóf Szakrendelőből hat orvost és huszonnégy szakdolgozót helyeztek eddig át a kórházba, de egyelőre egyik szakrendelést sem kellett felfüggeszteni – mondta el lapunknak dr. László Imre polgármester.
A járvány miatt az óvodákban, bölcsődékben ügyelet működik, és szervezik a dolgozók folyamatos szűrését is. László Imre kiemelte, hogy ők kifejezetten oltáspártiak, beszélt a gyógyszerhatósági engedéllyel nem rendelkező vakcinák használatáról is. Az önkormányzattól elvett jó kilencmilliárd forint után kompenzációként valamivel több mint 900 millió forintot kér az önkormányzat, főleg egészségügyi, bölcsődei, óvodai fejlesztésekre. A Galvani híd építéséhez feltételekkel hozzájárulnak, és a tóvárosi tervezett beruházásból is igyekeznek a legjobbat kihozni.
• A beszélgetésünk napját megelőző 24 órában több mint 300 halálos áldozatot követelt a járvány, nem lehet mással kezdeni, mint ezzel. Mint orvost, mint korábbi kórházvezetőt és mint polgármestert is kérdezem: milyen lehetősége van az önkormányzatnak, hogy a lehető legtöbb embert megvédje ettől a vírustól?
Borzasztó, hogy ez a tomboló járvány ennyi ember életét vette el. Február 28-áig állnak rendelkezésünkre kerületi adatok, a halotti anyakönyvi kivonatok kiadásához kapcsolódó orvosi papírokból azt látjuk, hogy a járvány kezdetétől február végéig 177 kerületi lakos vesztette életét. Rájuk is emlékeztünk, amikor félárbócra engedtük a zászlókat itt, az önkormányzat épülete előtt. Fontos figyelmeztetések ezek a szörnyű számok, hogy nagyon vigyáznia kell mindenkinek, és be kell tartani azokat az elemi védekezési szabályokat, amelyeket oly sokszor elmondtunk. Maszk, kézfertőtlenítés, távolságtartás mindenekelőtt, és a találkozások számának a lehető legnagyobb csökkentése. Ha kerületi dolgokról beszélünk, itt van mindjárt a mi igen népszerű Vahot utcai piacunk, ahová sokan járnak. Itt többeket, elsősorban árusokat kellett legutóbb figyelmeztetniük a kollégáimnak, például a maszk használatára.
• Még nem lépett hatályba az a kormányrendelet, amely az üzletek területéhez köti azt, hányan tartózkodhatnak ott, ráadásul ez piac. Nem lenne érdemes mégis bevezetni, hogy egyszerre csak korlátozott, a lehető legbiztonságosabb létszámban mehessenek be az emberek?
A piacnak legalább három bejárata van, a bejutást szabályozni nem egyszerű, és a tíz négyzetméterenkénti egy embert sem érjük el, amit a rendelet kimond. A legfontosabb, hogy mindenki vigyázzon magára – és így ezzel a többiekre is.
• Térjünk vissza oda, hogy mit tud tenni az önkormányzat az itt élők megvédéséért. A kerületi szakrendelő egy kormányrendelet értelmében a Szent Imre Kórház szakmai irányítása alá került. Mit jelent ez? És mennyire működik most oltópontként a rendelő?
A járvány kitörése, 2020 márciusa óta a rendelőintézet a védekezés egyik legfontosabb intézménye itt, a kerületben, hiszen szakmai szervezetként koordinálja a munkát egyeztetve az alapellátásban dolgozó kollégákkal. Az újbudai védekezést a helyi operatív törzs irányítja, amelyet polgármesterként én vezetek, minden héten összegyűlünk megbeszélni és meghatározni a legfontosabb tennivalókat. Az oltáson túl – amiről még beszélünk – a leglényegesebb a rendszeres szűrés megszervezése, elsősorban azokon a területeken, ahol a dolgozók folyamatos kontaktusoknak vannak kitéve. Így az óvodák, a bölcsődék, a szociális területen dolgozók szűrésének a szervezése, az önkormányzati munkatársak közül pedig elsősorban azoké, akik az ügyfélfogadásban működnek közre. A rendelőintézet eredetileg oltópontnak lett kijelölve. Majd ezt a kijelölést látványosan vissza is vonták. Én alapvetően szervező orvos vagyok, bár dolgoztam a klinikumban is, és katasztrófamedicinából van szakképesítésem. Így orvosként önkéntes segítője vagyok a rendelőintézetnek, és közre tudok működni abban, hogy egy ilyen oltópontot például úgy alakítsanak ki, hogy ne képződjenek hosszú sorok, ne kelljen az embereknek egymás hegyén-hátán várakozniuk.
• Komolyan kérdezem: nagyon nehéz megszervezni egy oltást úgy, hogy ne torlódjanak össze az emberek? Nyilván van, aki sokkal korábban odamegy, nehogy lemaradjon, vagy igyekszik előre, nehogy lekésse és így tovább.
Persze hogy megoldható ez normálisan, csak figyelni kell rá és érteni kell hozzá. Jó példa erre itt, a kerületben a Szent Imre Kórház, ahol példamutatóan szervezték meg ezt a tevékenységet. Sokakkal beszéltem, akik ott jártak. Időpontra rendelték be az embereket. Harminc percet várnia kell az oltás után mindenkinek az esetleges reakciók miatt. Az oltottak elmondták, attól számítva, hogy beléptek a kapun, 35 perc múlva már el is hagyhatták az épületet. Udvariasan fogadták őket, nem kellett feleslegesen várni, normálisan elő volt készítve minden. Szóval mégis csak meg lehet ezt rendesen oldani.
• Miért került ki a szakrendelő az oltópontok sorából?
Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal vezetője törölte onnan a kerületi rendelőintézetet, nem tudjuk miért. Pedig ott normálisak a körülmények, megfelelő tér áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne torlódjanak össze az emberek. Mint említettem, 30 percet kell az oltás után várni. A háziorvosi rendelőkben is, ahol viszont általában szűk a hely, így sokkal nehezebb a távolságtartás. Azt követően, hogy a rendelőintézetet a kórház alá rendelték, március 30-ával 6 orvost és 22 szakdolgozót vontak be a Szent Imre Kórház működésébe. Hat szakrendelés így mostantól csak 50 százalékos hatásfokkal tud működni. De köszönhetően a szakrendelő vezetőinek, sikerült úgy megoldani a munkabeosztást, hogy egyelőre egyik szakrendelést sem kell teljesen felfüggeszteni a hiányzó dolgozók miatt.
• Nézzük az óvodákat, a bölcsődéket. Több kerületben, például Zuglóban, átmenetileg be kellett zárni a bölcsődéket a sok megbetegedés miatt. Újbudán mi a helyzet?
Minket is érint természetesen a járvány, de nem zártunk be intézményeket, hanem ügyeleti rendszert alakítottunk ki. Így mindazok, akik a munkájukat csak úgy tudják elvégezni, hogy a gyermekük felügyeletét másra bízzák, el tudják a kicsiket helyezni a bölcsődékben, óvodákban. Kétségtelen, hogy nem működik az összes ilyen intézmény, de legalább ügyelet van.
• Az oltások körül komoly politikai vita alakult ki. A kormánypárt szerint az ellenzék oltásellenes...
Értem, hogy Soros vagy a menekültek ügye után valamit megint ki kell találni, amivel a bizalmatlanság magját próbálják elvetni az emberekben az ellenzékkel kapcsolatban. Csakhogy mi valamennyien oltáspártiak vagyunk. Sőt, ha úgy tetszik, konzervatívabb módon oltáspártiak, mint a kormány. Mi azt mondjuk: oltani kell. Mi azt mondjuk: elsősorban azokat az oltóanyagokat vegyék figyelembe, amelyek politikai behatás nélkül kaptak felhasználási engedélyeket. Most nem szükséges a szakmai hatóság, hanem bizonyos feltételek esetén a külügyminiszter is engedélyezhet vakcinákat, ha azokból egy adott mennyiséget az európai uniós vagy tagjelölt országok már felhasználtak. Csak sajnos ez nem mindig elég. Ismert a történet jó hatvan évvel ezelőttről. Egy kiválónak tartott gyógyszert készítettek, amit pillanatok alatt 46 országban sok millió ember kezdett el használni. Aztán kiderült, hogy fejlődési rendellenességgel születhetnek miatta gyerekek. Amikor mi azt mondjuk, hogy azon a szigorú ellenőrzésen egy-egy készítménynek át kell menni, amellyel a jelenlegi tudásunk alapján minden lehetséges veszélyt ki lehet szűrni, akkor igenis oltáspártiak vagyunk. Az a kormány felelőssége, hogy olyan vakcinák is bekerülnek a rendszerbe, amelyeknél az úgynevezett III. fázis, azaz a klinikai tesztelések eredménye nem ismert. Erre hívtuk fel a figyelmet azzal, hogy a kormány felelőssége ezekben a kérdésekben nagyon súlyos. De azt is mondtuk, hogy ha ezek a készítmények rendelkezésre állnak, és a szakemberek szerint rendben vannak – akkor használni kell őket.
• Nézzünk egy másik ügyet, Újbuda fejlesztési lehetőségeit, anyagi helyzetét. Jelentős kormányzati elvonások sújtják az önkormányzatokat, a XI. kerületet is. Folynak tárgyalások kormányzati emberekkel, hogy lehet-e kompenzálni az elvonásokat. De érdemes-e tárgyalni, amikor például az egyik, nagyvárosokkal egyezkedő emberük azt mondta, teljesen rendben van, hogy elvettek pénzeket az önkormányzatoktól, és az is, hogy amikor valamivel ezt kompenzálták, akkor az amúgy is gazdagabb fideszes önkormányzatok sokkal jobban jártak?
Tárgyalni minden körülmények között érdemes. Online „találkoztunk” Fürjes Balázs államtitkárral és csapatával. Részletes és pontos választ adtunk előzetes kérdéseikre. A helyzet az, hogy nyolcmilliárdos vesztséggel indultunk neki ennek az esztendőnek, ami az iparűzési adó részleges elvétele miatt további több mint egymilliárddal nőtt. De estek ki még bérleti díjak, parkolási bevételek stb. – újabb több száz millió. Ehhez képest mi 930 millió forint kompenzációt kérünk, alapvetően az egészségüggyel, az oktatással, óvodákkal, bölcsődékkel és a közlekedéssel kapcsolatos területekre. Részletesen, pontosan megmutattuk, mi mennyibe kerül, ha úgy tetszik, forint fillérre. Én úgy gondolom, egy önkormányzatnak nem politikai tevékenységet kell folytatnia, hanem, ahogy a nevében is benne van, önkormányozni mindenki érdekében, valamennyi polgár érdekében. Vagyis nem lehet politikai vita tárgya, hogy pártállástól függetlenül mindenkiért teszünk. A tárgyalás egyébként korrekt volt. Az államtitkár azzal zárta le a beszélgetést, hogy továbbviszi a kormányülésre a terveinket, és áprilisban–májusban születhet döntés. Ismert, hogy a főváros az atlétikai világbajnokság megrendezéséért mintegy cserébe évente körülbelül 10 milliárd forintot kap egészségügyre a kormánytól. Ebből 1, 4 milliárd forintot várhatóan adnak az Újbudán épülő gyermekegészségügyi központ további építésére. Ugyan 2017-ben erre már megítéltek egy összeget, de azóta az építési árak igen jelentősen nőttek – szükséges ez a további pénz, hogy a tervek szerint elkészülhesse a központ.
• Galvani híd. Át kell jutni valahogy Pestről Budára és vissza, szóval a hidak szükségesek. Más kérdés, hogy éppen itt van-e a legjobb helyen. Ráadásul több jel is utal arra, azért akarja itt a kormány, mert nem mondott le teljesen az olimpia rendezéséről, és a tervezett létesítmények eléréséhez ez éppen jó lenne.
Komoly tárgyalásokat folytattunk azzal a szervezettel, amelyik előkészíti ezt a beruházást, sok mindenről egyeztettünk. A másik helyszín Albertfalvánál lehetne. De ott a környék nyugalmát sokkal jobban zavarná, és az odavezető utakat is nehezebb lenne jól elhelyezni. Az M1–M7 felől a nagy forgalom most a Rákóczi hídon halad át, az új hídhoz vezető utak nagy része megvan. Nekünk három kikötésünk van a híddal kapcsolatban. Először, a Galvani híd valósuljon meg, ne az albertfalvai. Másodszor, a hidat úgy kell megépíteni, hogy a lehető legkevésbé zavarja a környékén élőket. A harmadik, készüljön közvélemény-kutatás a környékbeliek bevonásával, ők miként és hogyan képzelik el ezt a beruházást. Erről tárgyalunk, vannak biztató jelek.
• Ha már a nagyszabású fejlesztéseknél tartunk. Az önkormányzat mennyire gazdája a területnek, ami az övé? Itt vannak a tóvárosi tervek. Újabb lakópark épülne ezernyi új lakással. Mennyire tudja az önkormányzat a már ott lakók érdekeit megvédeni?
Tóvárossal kapcsolatban igazán elfogult vagyok, én is ott élek. Így aztán nagyítóval figyelem, mi a szándéka a beruházónak. Itt is a múlt hagyatékával küzdünk. Ezt a területet még Demján Sándor nagyvállalkozó cége kezdte beépíteni, később egy bankhoz került a tulajdonjog. Ez a bank adta tovább a mostani befektetőnek, aki 1326 lakást kíván itt fel-építeni. Előzetes egyeztetés most volt az új céggel. Értésére adtuk, hogy ennek a területnek a legutolsó építési szabályzata 2002-es, azaz tizenkilenc évvel ezelőtti. A terület átértékelése, az építési szabályzat áttekintése folyamatban van. Ennek megfelelően a beruházó csak és kizárólag ennek figyelembevételével tervezhet, illetve építhet. A belga cég a vásárlás előtt nem kérte ki a mi véleményünket. Jogszerűen nem is kell. Az is tudott, hogy két terület van előkészítve, ahol lehet építkezni. Futnak már az utak, ott a közművesítés, és az előzetes engedélyeket is megkapták, bár ezeket sem mi adtuk ki, hanem az elődeink. Nem tudjuk azt mondani erre, hogy itt semmit sem lehet csinálni. De felelősek vagyunk ezért a kerületért, és megpróbáljuk ebből a helyzetből a legjobbat kihozni.
D. J.