A vakációt megelőző hónap oktatási szempontból nagyon aktív időszak volt. Ekkor írták a legtöbb témazárót a diákok, ekkor voltak a fizikai állapot- és edzettségmérések, és persze az érettségik is ekkor kezdődtek. Több mint 79 ezer végzős középiskolás érettségizett idén hazánkban, de rajtuk kívül még több mint 30 ezer fiatal tett le legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit. A kerületben körülbelül ezer diákot érintett ez a megmérettetés. Szintén májusban zajlottak a 2015-ös kompetenciamérések az iskolákban: a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a szokásos tanítás helyett a tanulók az országos mérés feladatlapjait írták meg, kiértékelésük a következő tanévre várható. A teljes körű mérések célja a diákok képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése volt. A fontos szempontok között nem szerepelt, hogy minden tanuló könnyen megoldja a feladatokat, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet kapták, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Bár teljes statisztikai adatunk nincs, általánosságban elmondható, hogy a kerületi gyerekek jóval az átlag felett teljesítettek a tavalyi kompetenciamérésen, amelynek eredményeit tavasszal tette közzé az Oktatási Hivatal.
Az eredményekről fenntartói, iskolai és telephelyi összesítés is készült, emellett egy komplett tanulmányt is az érdeklődők rendelkezésére bocsátottak. A teszt hétfokozatú skálán mérte a diákok képességeit. A teljesítmény matematikából a 6.-ról a 8. évfolyamra jelentősen, a 10. osztályoknál viszont csak kisebb mértékben nőtt – szövegértésből egyenletesebb a fejlődés. A 2014-es felmérés eredményei alapján a kerületi diákok az élmezőnyben voltak: a 6. évfolyamon szövegértésből az első helyen végeztünk, de matematikából is dobogósok lettünk. A felmérőt a nagyon jónak számító 1600 pont alatt csak egy-egy újbudai iskola hozta, ám az elért gyengébb pontszám is az országos átlag feletti teljesítménynek minősül. Ráadásul a kompetenciafelmérés adatai szerint már a legelején kimagasló teljesítményt értek el a kerületi általános iskolák. Azóta egy-egy iskola javulást mutat, a többi stabilan tartja a magas szintet.
A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon. Újbudán az általános iskolákon túl a középiskolákban is kiemelkedően erős az oktatás színvonala. Ez köszönhető többek között a magasan képzett pedagógusoknak, illetve a választéknak is. A szülőknek nagy szabadságuk van abban, hogy kiválasszák a gyermekeik számára legideálisabb oktatási intézményt, hiszen az egész országban Újbudán van a legtöbb iskola – utána Óbuda következik. A kerületben összesen 44 iskola működik, ebből 25 állami intézmény, amelyek ingatlanáról nem mondott le a kerület vezetése, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csak a szakképzők épületeinek gondozását vette át itt annak idején. A 2014/2015-ös tanévben a XI. kerületben 9300 általános iskolás tanulót oktattak, és csaknem 11 ezerre tehető azoknak a diákoknak a száma, akik szakiskolákban, gimnáziumokban és speciális iskolákban folytatták tanulmányaikat.
A 2015/2016-os tanévben is várható néhány újdonság, ilyen például a szakképzés átszervezése. Fontos, hogy ingyenessé válik a második szakképesítés megszerzése is, hogy azok is tudjanak karriert építeni, akik nem szeretnének a középiskola után főiskolára vagy egyetemre járni. Idén nem volt javasolt tankönyvlista, de a korábbinál kevesebb, mintegy 2700 kiadvány szerepelt azon a tankönyvjegyzéken, amelyből a pedagógusok választhattak. Míg tavaly a gyerekek névre szólóan kapták meg a tankönyvcsomagot, addig idén „ömlesztve” érkeznek a kiadványok, amelyeket a tanároknak kell majd szortírozniuk, így vélhetően sokkal hatékonyabb lesz azok szétosztása. Az ősszel kezdődő tanévben három tanulóból ketten ingyen kapják a tankönyvet, ami több mint 800 ezer diákot érint az országban, az árak csökkenése mellett évről évre nő az ingyen tankönyvre jogosultak köre. A térítésmentes tankönyvellátás az ősszel kezdődő tanévben az általános iskola 1–3. évfolyamán tanuló diákokra, a nemzetiségi, a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülőkre, a 4. évfolyamtól pedig a tartósan beteg, a fogyatékkal élő, a három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban élő diákokra, valamint a nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultakra, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkre terjed ki. A többieknek a tankönyvek teljes árát kell állniuk. Az új tanév szeptember 1-jén, kedden kezdődik, kerületünkben közel 2000 elsős kezdi meg iskolai tanulmányait.
|
Kánikulai gondok Magyarországon hagyományosan június 14–15-ig tart a tanév. Ez az időpont több évtizede változatlan, holott az éghajlat átalakulása ma már indokolná a tanév szorgalmi időszakának módosítását. A korábbi esztendők tapasztalatai szerint május végén, június elején kánikula kezdődik országszerte. A 28–32 fokos melegben nem lehet megmaradni a tantermekben, nemigen lehetséges már komolyabb oktatást végezni, ezért az iskolák a tanításmentes munkanapokat rendszerint erre az időszakra ütemezik. Ennek megfelelően a diákokat valójában már május végén a legtöbb tantárgyból lezárják, ezért az illetékes szervezetek is vizsgálják hogyan lehet hosszabb távon a tanévet átütemezni – esetleg korábban befejezni. A tradicionális szeptember 1-jei tanévkezdés viszont kőbe vésettnek látszik: csak akkor tolódik 2-ára, ha az 1-je vasárnapra esik. Ha szombatra, akkor a tanévnyitókat megtartják, legfeljebb az első tanítási nap 3-ára csúszik. |
KA
