Cserháti Ferenc püspök áldásával kezdődött az ünnepség, amelyen átadták az idei Hit pajzsa díjat. Az elismerést Hargitai Anna Magna megváltós nővér vehette át Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegyétől, Mádl Dalma asszonytól a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A kommunizmus áldozataira emlékezve az ünnepségen felcsendült ének- és kórusművek mellett, egy gimnazista elénekelte a Hazám, hazám, csendes hazám című népdalt. Magna nővért - ezen túlmenően - verssekkel, beszédekkel és köszöntőkkel is ünnepelték.
Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: a bolsevik és náci diktatúra közös vonása, hogy a hatalom megszerzéséért és megtartásáért hasznosnak és célravezetőnek tartja az embertelen tetteket és az erkölcstelenséget. A 20. századi diktatúrák közül a kommunizmus bizonyult a leghosszabb életűnek. Minden kommunista államban voltak rendszeres és tervezett tömeggyilkosságok - mondta. Lezsák Sándor kifejtette: közös volt a kényszermunkatáborok intézménye is, Recsktől és a Hortobágytól kezdve a Duna-delta vidékén keresztül Észak-Koreáig és Vietnamig terjedtek a táborok, amelyekben hasonlóak voltak a kínzási módszerek. Hozzátette: a lakosság csoportokra osztása és egyes csoportok megsemmisítése szintén minden kommunista rendszerben megtalálható. A bolsevik és a náci ideológia egyik közös vonása, hogy a nép ellenségeinek megsemmisítésre ítélt csoportjához a származásuk alapján soroltak embereket.
Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje Hargitai Anna Magnát méltatva elmondta: a most kilencvenéves szerzetesnő élete nem volt könnyű, hiszen a kommunizmus idején, a szerzetesrendek feloszlatása után „illegális szerzetesként” élt, dolgozott gyárban, fűrésztelepen és ásott lövészárkot is. Hargitai Anna Magna 1948-ban érettségizett Szentgotthárdon, majd felvételét kérte az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek soproni rendházába. Innen hurcolták el – még novíciaként – a szerzetesrendek feloszlatásakor. Vizsgálati fogságba, majd a fóti internálótáborba került. Hargitai Anna Magna később fizikai munkát végzett, majd technikusi képesítést szerzett, és a Könnyűipari Minisztériumban dolgozott. Rendtársaival mindvégig tartotta kapcsolatot, sőt, titokban hittanórákat is tartott. A rendszerváltás és szerzetesrendek újraindulása után a Szent Margit Gimnázium rendi igazgatóhelyettese lett.
A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla, volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
A díjátadó ünnepségen részt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök is, az önkormányzat nevében Sass Szilárd képviselő köszöntötte Magna nővért. Elmondta, hogy családi körben ma is szeretettel emlegetik lánya egykori tanárát. Hozzátette: az elismerést, amelyre a kerület is büszke lehet, harmadik alkalommal ítélték oda újbudai kötődésű személynek. A Hit pajzsát korábban Placid és Kerényi atya kapta meg.
T. K.
