Bemutatunk néhány megoldást, amellyel mérsékelhetjük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, és eredményesen megőrizhetjük, sőt, a megváltozott körülmények között is javíthatjuk életminőségünket.
Az egyik ilyen terület a nyári hűtés. A hőségnapokon a klímaberendezésekkel kellemes hőmérsékletet teremthetünk otthon vagy a munkahelyen, ám így lassan éppen annyit költünk nyáron a hidegre, mint télen a melegre. Jelentős és növekvő mennyiségű energiát fogyasztunk a nyári időszakban, a fosszilis energiahordozók felhasználása révén végső soron továbberősítjük a klímaváltozást. Sokkal hatékonyabb megoldás a külső árnyékolás, amely hamar megtérül, és lényegesen kevesebb energiával tudjuk szabályozni a lakás hőmérsékletét. Ma már sokféle eszköz áll rendelkezésre: napellenzők, reluxák, zsalugáterek, napvitorlák. A hűtés hatékonyságát fokozhatjuk gyakoribb felmosással, növények párologtatásával, valamint azzal, ha éjszaka alaposan átszellőztetünk, majd már a reggeli óráktól ismét árnyékolunk.
Sokat tehetünk környezetünkért azzal is, ha tudatosan és folyamatosan csökkentjük a háztartásunkban, illetve házunk, lakásunk körül keletkező hulladékok mennyiségét, illetve veszélyességét. Törekedjünk az olyan termékek vásárlására, amelyek nem túlcsomagoltak, feleslegesen ne halmozzunk fel semmit, vásároljunk tudatosan, és amit lehet, azt inkább kölcsönözzük! A mindennek ellenére keletkező szemetet gyűjtsük szelektíven, mivel így újrahasznosíthatóvá tesszük.
A szerves növényi hulladékokat kertünkben komposztálhatjuk, a komposzt felhasználásával a talajt javítjuk. Kitartó tevékenységgel a gyenge minőségű talajokat is át lehet alakítani laza, magas tápanyagtartalmú, úgynevezett televény talajjá. A legismertebb a keretben való komposztálás, amihez az önkormányzat tavasszal és ősszel ingyenesen ad eszközöket a lakosság számára. Emellett a talaj felszínén is komposztálhatunk, amivel az avar lebomlását utánozzuk. A levágás után otthagyott fű javítja a föld szerkezetét, és szép, egészséges zöld gyep lesz a jutalmunk. Száraz melegben gyakori probléma a kisárguló gyep: műtrágyákkal csak átmeneti javulást érhetünk el, ráadásul a talajban lakó milliónyi mikrobát is károsítjuk vele. Ha a gyepesítés előtt pillangósokat (lucernát, fehérherét, vörösherét) vagy mustárt vetünk, akkor növeljük a talaj tápanyagtartalmát. A pillangósok gyökérgümőikkel megkötik a levegőből a nitrogént, a mustár pedig a mélyből hozza fel a tápanyagot és lazítja is a kötött talajt. E növények ültetésével segíthetjük a beporzókat is.
Manapság egyre több lakás körül, sőt, bölcsődék, óvodák és iskolák kertjében is igyekeznek konyhakerteket kialakítani. A palánták öntözést igényelnek, amit leghatékonyabban a helyben gyűjtött esővízzel végezhetünk el, amelyet a növény a reggeli vagy az esti órákban tud leghatékonyabban hasznosítani. Emellett a palánták között a talaj felszínét letakarhatjuk levágott fűvel, avarral, szalmával is, ezek visszatartják a vizet, de átengedik a levegőt. Ennek fejlettebb módszere a mélymulcsozás, amikor ősszel akár 50 centis mulcsréteggel (levágott fű-, konyhai zöldhulladék-, szervestrágya- és szalmarétegek váltogatásával) takarjuk a talajt. Egy ilyen vastag laza mulcsrétegből egy-másfél centis humuszréteg keletkezik. A mélymulcsozásról az interneten is sok gyakorlati ötletet találunk mélymulcs, illetve permakultúra címszavakra kereséssel. A témáról részletesen olvashatunk Charles Dowding és Stephanie Hafferty Ásásmentes biokert, Zöldségek, gyümölcsök termesztése és felhasználása organikus módon című könyvében.
A kis kerti növényekkel részben önfenntartók lehetünk, de így is sok zöldséget és gyümölcsöt kell vásárolnunk. Aki azonban egyszer megkóstolta az éretten leszedett friss paradicsomot, az a következő évben is szívesen belevág a kertészkedésbe. Elég néhány növénnyel elkezdeni, majd fokozatosan bővíteni a konyhakerti növénytermesztést.
Akinek nincs kertje, az erkélyen, ablakpárkányon is nevelhet palántákat, fűszernövényeket. Egyes tépősaláták már márciustól kiválóan termeszthetők ily módon, emellett vannak olyan paradicsomfajták, amelyeket kifejezetten e célra nemesítettek. A vetőmagok csomagolásán a bokros, determinált növekedésű és a bőtermő szavakat érdemes keresni. A kevés hely sem okozhat gondot, hiszen ha jól időzítünk – például a saláta letermése után válik kiültethetővé a paradicsom –, akkor folyamatosan lehet friss zöldségünk. Zia Allaway Konyhakert a lakásban, Zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények termesztése otthon című könyvét mindenkinek ajánljuk, aki az otthoni kertészkedésbe szeretne belekezdeni.
A zöld törekvésekre nem mindenki fogékony, de megközelíthetjük a kérdéskört onnan is, hogy mennyit fogyasztunk, mennyit vásárolunk és mennyi élelmiszer vándorol a szemetesbe. Azzal talán mindenki egyetért, hogy a pazarlás nem jó, és a klímaváltozásra is nagyon kedvezőtlen hatású. Egy négyfős magyar család évente 50 000 forint értékű élelmiszert dob ki (http://maradeknelkul.hu/), ami a környezeti hatásokon túl szociális és közegészségügyi problémákat is jelent. Ha gondosan megtervezzük, milyen élelmiszerből mennyit vegyünk, megfigyeljük, mit szoktunk rendszeresen romlott ételként kidobni, akkor könnyebben tudunk változtatni a túlfogyasztást okozó szokásainkon, és pénzt is megtakaríthatunk.
Reméljük, hogy ezekkel az ötletekkel önkormányzatunk is segíti az újbudaiakat a klímatudatosabb megoldások elsajátításában!
KEHOP – 1.2.1 – 18 – 2018 – 00001 azonosító számú, „Helyi klímastratégia elkészítése és komplex szemléletformálás Budapest XI. kerületében, Újbudán” című projekt
